Récsei Balázs: "...mert nem a térben, hanem az időben léteztek..." Kaposvár utcáinak, tereinek (n)évtörténete - Somogyi Almanach 55. (Kaposvár, 2016)
I. Bevezetés
utcai szakaszt - építették ki ily módon, tehát ezen bonyolódott le a legnagyobb Kaposvárra tartó, illetve a városon átmenő forgalom. Az 1860-as évektől pedig a többi belvárosi utca kapott valamilyen - a port és sarat csökkentő - burkolatot. Az 1850-es, 1860-as években a forgalmi irányok hatására a település dél felé is fejlődni kezdett. Az állami utak városi átkelési szakaszainak kiépítésére való tekintettel, valamint a kihajtásos állattartás miatt 1853-ban elrendelték, hogy az utak, utcák húsz öl szélesek legyenek.37 Az 1848-49-es adófőkönyv 391 számozott épületet és 920 adófizetőt regisztrált.38 Bár a közterületeknek bizonyosan volt saját elnevezésük, ennek ellenére ekkor még ez nem szerepelt a nyilvántartásban, azaz nem számított az azonosításhoz szükségesnek. 1857-ben 435 házszám alatt 491 házat írtak össze a mezővárosban, igaz, egy más szempont szerint nagyjából ugyanekkor 450-et.39 A Sétatér - nagyjából a mai Jókai liget - létesítését a vármegye határozta el 1833-ban. A megyehatóság 1857-ben átadta Kaposvárnak.40 A megyeszékhely vonzásköre az 1872-ben átadott dombóvár-zákányi vasútvonallal kelet-nyugati irányban növekedett. A duna-drávai vasutat 1884-ben államosították, és a gyorsvonatok beállításával jelentősen csökkent a menetidő a budapest-fiumei vonalon, amit Kaposvár is élvezett. Városunk a 19. század harmadik harmadában vált a megye közlekedési csomópontjává. Ennek végétől a vicinális vasúti vonalak kiépülése tovább fokozta centrális szerepkörét Somogybán. Ezek a kedvező folyamatok az ipari fellendülést is elhozták településünkre, ami a lakosságszám növekedésével is együtt járt. A 20. század elejére az áruk és az emberek kilenc irányból érkezhettek mind forgalmasabb úton városunkba. Ekkorra Kaposvár teljes mértékben Somogy közlekedési, közigazgatási, politikai, ipari, pénzügyi és kulturális központjának mondhatta magát.41 Egy 1881-es házösszeírás szerint 833 számozott lakóház alkotta a város épített részét a 33 utcában, téren.42 37 Lóczy István: Somogy vármegye közlekedési hálózatának változása és Kaposvár központi szerepkörének kialakulása a XIX. század folyamán. In: Kanyar József (szerk.): Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1975. 224. p. 38 Kanyar József: Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XIX. században. In: Kanyar József (szerk.): Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1975. 485. p. 39 Simonffy Emil: Kaposvár a várossá alakulás útján (A XIX. század 30-70-es évei). In: Kanyar József (szerk.): Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1975. 266. p. A szerző a XIII. 5. Bereczk család irataira hivatkozik. 40 Uo. 41 Lóczy István: Somogy vármegye közlekedési hálózatának változása és Kaposvár központi szerepkörének kialakulása a XIX. század folyamán. In: Kanyar József (szerk.): Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1975. 225—229. p. 42 XV. 2. Somogy megye kataszteri iratainak gyűjteménye. Kaposvár háztulajdonosainak jegyzéke 1881. május 20. 26
