Récsei Balázs: "...mert nem a térben, hanem az időben léteztek..." Kaposvár utcáinak, tereinek (n)évtörténete - Somogyi Almanach 55. (Kaposvár, 2016)
I. Bevezetés
is. Az ilyen értelemben kialakult három ágú csomópont ténye világosan tükröződik a térfalak háromszöget alkotó helyszínrajzi elrendezésében.”30 31 A középkori utak nyomán a 18. század második felére többé-kevésbé állandósulni kezdett Somogy úthálózata. A megyét behálózó utak egy része Kaposvárnál találkozott, ezek határozták meg a város még meglehetősen kevés számú útjait, illetve utcáit, és így a településszerkezetet. Egy 1836-ban — zsidósága miatt- nem kis nehézségek árán beköltöző orvos a mezővárost egy hosszan elnyúló ághoz hasonlította, amelyből négy-öt mellékág ágazott ki. A házak az utcasorokban nagyon hézagosán voltak beépítve. „Ezek pedig legnagyobb részben kolbász alakúak voltak az udvar hosszában, ritkán volt bennök több mint egy szoba az utczára, a házak között nagy udvar terült el karókkal bekerítve.’51 A vár területét kivéve a kaposvári épületek a 18. század közepéig lényegében fából és/vagy vályogból, szalma- vagy nádtetővel, esetleg fazsindellyel készültek. Ekkortájt jelenhettek meg az első téglából emelt házak, köztük az első kaposvári megyeháza. A 19. század közepéig a településkép falusias jellege egyértelmű: a házakat a telek hosszában, az utcafrontra merőlegesen, úgynevezett fésűs elrendezésben építették. Kaposvár fejlődése szempontjából a Kapos folyó szabályozása alapvető fontosságúnak bizonyult. Ehhez fogható településfejlesztő hatást a 20. század közepéig csak a 19. század végi, 20. század eleji - Kaposvár központú megyei — vasúthálózat kiépülése jelentett. A Kapos szabályozása az 1830-as években befejeződött. A megyeszékhely vonzáskörzete ezáltal jelentősen bővült. Mindez a Kaposvár irányába tartó utak számának és minőségének növekedésében is tetten érhető. Városunkban a Kapos folyó szabályozását rövidesen követte az addigi ártér hasznosítása, „belakása”. Mindezek alapvetően befolyásolták a település szerkezetét, illetve fejlesztési irányait. Egy másik településfejlesztő akadályt az Es- terházy-uradalomnak a város területén lévő birtoktestei képeztek. Ezek közül a legjelentősebb a még Németh Ignác polgármestersége alatt kezdeményezett ún. Meggyes-telek megvétele volt 1896-ban. Már a korábbi években is történtek ilyen városfejlesztő célzatú vásárlások, melyek a 20. század közepéig folytatódtak. Donner János 1857-es „térfoglalása” a Kapos jobb partján egy egész városrész kialakulásának kezdete lett. Előbb csak egy utca - a mai Zrínyi utca — viselte családnevét, de rövidesen az egész településrészt Donnerként kezdték emlegetni, mely név maradandónak bizonyult. Az 1860-as, 1870-es években a Donner mellett létezett még két másik családnévről elnevezett városrész is Kaposvárott. 30 Peregi Tamás: Kaposvár urbánus fejlődésének tényezői és a városrendezés. In: Kanyar József (szerk.): Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1975. 601., 664. p. Huszár (Held) György megállapítása szerint. „A mai Széchenyi tér” megjelölésen 1990-től a Berzsenyi utca elejét kell érteni. 31 Bergel József: Kaposvár 40 év óta. Kaposvár, 1877. 12. p. 23
