Szili Ferenc: A hatalom és az erőszak természetrajza a XVIII-XIX. századi somogyi panaszlevelek tükrében - Somogyi Almanach 54. (Kaposvár, 1997)

III. BŰNTÉNYEK, RABLÁSOK, FOSZTOGATÁSOK

3^ Hol ösmerkedtél meg pajtásoddal, hol jöttél öszve véle, és mellik volt közületek ezen lopásra a' biztató? Ez előtt soha ötet nem láttam, tsak most mult Szombaton jöttem öszve véle a' Karádi Erdőn dél tájba: azután ugyan Karádi Szürüs kertekbe pajtásommal együtt megháltam, ott véle megismerkettem, és más nap úgymint Vasárnap a' biztató egyikünk sem volt, a' lopásra egy akaraton voltunk, ö ugy akarta mint én, én ugy mint ö. 4^ Mit kerestél Te a' Karádi Erdőn a' mult Szombaton? Helyet kerestem magamnak, mert jövő Szent György Napkor Nyimbe a' Szolgálatomnak vége lesz. 5 1- Hogyan vetemedtél azon 13.disznókért Karádra, ki mondta ezt meg néktek, hogy azokat el lehessen hajtani? Karádba bent nem voltunk, mert a' disznókat az erdőn kint találtuk, és onnénd hajtottuk el. 6 *Ne?n volt e' valaki a' Disznók mellett a' midőn azokat elhajtottátok? Igenis a gazdájuk volt mellettük 7«- Tehát erőszakkal vettétek el a' Karádi embertül ugyé és talán öszveis vertétek, és kínoztatok ötet? Igenis erőszakkal vettük el töle a' pajtásom valami hármot vagy négyet ütöt reá de én nem bántottam: hanem Gusba én kötöttem, Pajtásom egy gatya madzagot elöl vett a' Tarisznyájából, és azzal kötöttem öszve a' Karádi ember kezét. 8 *• Talán több Társaid is voltak azon alkalmatossággal, ha voltak nevezd meg őket? Tsak ketten voltunk. 9 *• Könyörgötte a' Karádi ember néktek, és igazé hogy kezet akart véletek fogni? Igenis könyörgött, hogy ne bántanánk és Disznait ne hajtanánk el, mert külömben a' malaczaik el vesznek: azis igaz, hogy kezet akart vélem fogni, és a' midőn kezet nyújtott felém. Szűrénél fogva fogtam, és a' Pajtásom Lábáról ötet le verte, ugy kötöttem azután kezeit is Farkas gusba tettük. 10'-Nem volt e* több disznó 7.3— a' melleket el hajtottatok? Nem volt. ll'-A' midőn a' Nyimi erdőbe az egyik disznót le vágtátok, és el költöttetek, kik részesültek véletek abbul és a' mi meg maradott hová tettétek? Tsak egy fél esztendős malatzot vágtam le én, és azt meg sütöttük, a' mit meg ehettünk ketten meg ettük, a' többi maradékon el osztosztunk: és Tarisznyánkba tettük, más senki nem részesült benne, sem más társunk nem volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom