Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról

tás. A reálisabb kép érdekében csak azokat a településeket szükséges megnézni, melyekben a nemzetiségi lakosság aránya ennél jóval magasabb volt. Ezt látszik alátámasztani az a körülmény, hogy a még oly alacsonyan meghúzott etnikai arány mellett is — térképre vetítve — az „egyesületi fehérfoltok" jó része a nemzetiségi területeket, Kára-Gadács-Ecseny-Bonnya, Zselic német- és a Drávamente egyes horvátlakta vidékeit fedte. A Somogyra, a Dél-Dunántúlra, sőt a Nógrádra és részben már a Vas megyére is irányuló kutatások eredményeinek Összevetése — igazolva a fenti észrevételeket — több jelentős eltérést mutatnak. Vas vármegyében például némely típuson belül bizonyos társulási fonnák dominanciájával lehetett találkozni (tüzoltóegyletek, „hadastyánegyesületek", lövészegylctek, stb.). Már a kortársaknak is feltűnt, hogy a nyugat-magyarországi megyében a zeneművészet nagyon komoly pártfogásban részesült.

238 Vas megyében a hasonló somogyi társaságokénál lényegesen magasabb számban nyertek alapszabályt a lakóhelyszépítö egyletek is (pl. Sárváron, Pinkafőn, Németújváron stb.).

239 Győr, Sopron és Vas vármegyékben szintén az országos átlagot meghaladó mértékben jöttek létre a tűzoltó-egyesületek és a veterán katonák „hadastyán" egyletei. Amíg Somogyban egyáltalán nem alakultak állat- és növényvédő egyesületek, addig nyugat-dunántúli régióban több is tevékenykedett belőlük. A másik oldalon viszont Somogy, Veszprém és Zala vármegyék — ha úgy tetszik — specialitásának tekinthetjük a balatoni fűrdöegyesületeket. Baranya és Tolna megyékben — ellentétben Somoggyal — a németek, a horvátok és a szerbek nemzetiségi egyesületeket szerveztek. Az egyesületeknek volt egy olyan csoportja, amelynek tagjai valószínűsíthetően nagy számban működtek a templomokban vagy a közelükben. A hitbuzgalmi céllal alakult oltáregyesületek, a különféle kongregációk, a rózsafűzér-egyesületek stb. pontos feltérképezése azonban nehéz feladatot jelentene, hisz ezeket az egyházi kereteken belül alapították. így kikerültek az államigazgatási eljárás által előírt engedélyeztetési procedúrát, s ezzel kimaradtak a belügyi és a megyei egyleti nyilvántartásokból. Eddigi tapasztalataim alapján — korábbi álláspontomat némileg revideálva — 9 egyesülettípust alakítottam ki Somogyra vonatkozóan. Itt egy pillanatra megállva, ismét szükségesnek érzem hangsúlyozni, hogy köztük számos átfedést találhatunk. Az alapszabályokat figyelve — mert fö célként a saját szakmájuk eredményesebb müvelését tekintették — kerültek így, példának okáért, egy típuscsoportba a gazdakörök és a tanítóegyesületek. Mindamellett nagyon jól tudjuk, hogy a tanítóegyleteket a tevékenységük alapján ugyanúgy tekinthetjük kulturális és népművelő társaságoknak, mint ahogy az ana rászoruló kartársakat VML E. asz.