Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

III. Somogy megye egyesületei a kisebb időmetszetek tükrében

demonstráció volt. A munkásmozgalom súlypontja időközben ugyanis Szigetvárról Barcsra és Kaposvárra helyeződött át. A Magyarországi Munkások Rokkantsegclyczö és Nyugdíj Egylete Kaposvári Fiókegyleténck megalakulásán kívül azonban az egyleti szervezkedésben a megyében egyelőre egyetlen jelét sem lehetett érzékelni az események gyorsulásának. A szakegyleti mozgalom kiteljesedése ugyancsak 1895 után következett be. Az egyesületek alapításán keresztül a megélénkülő politikai élet más vonulatait is jól ki lehetett tapintani. A 23 kulturális egyesület zöme (16) ismét olvasókörként jött létre. Ekkor, 1891-ben alakult meg Somogy Megyei Közművelődési Egyesület. Az országban az 1880-as évektől egyre erőteljesebbé váltak a nacionalista, s ezzel együtt a magyarosítási törekvések is, amelyből a népmüvelés sem maradt ki. Nóvák József következő megállapítását azonban — úgy gondolom — a további kutatások segítségével pontosabban kell majd megfogalmazni. „Jellemző, hogy az állami irányítású vagy államsegélyes népművelést nem a kultúrkormányzat kezdte cl. A legelső lépés a közművelődési egyletek szervezése volt a nemzetiségekkel szemben."

118 Egymás után alakultak meg a Felvidéken, Erdélyben, Dél-Magyarországon és a Dunántúlon a regionális közművelődés egyesületek. Somogyban 1891 tavaszán indult meg a szervező munka s az alakuló ülést az év októberében meg is tartották."

9 Az egyesület taglétszáma, főképp Tallián Béla munkája nyomán, gyorsan gyarapodott. A társaság tevékenységét nem akadályozta a megye etnikai összetétele sem. A magyarság részarányát tekintve ugyanis Magyarország megyéi között Somogy az 1870-es evekben all. helyen (89,65 %) állt. A megye közművelődés egylete főleg a déli járásokban fejtette ki magyarosító tevékenységét. A források és Szita László kutatásai

1-0 azonban arra engednek következtetni, hogy a közművelődés egyesületek kétségkívül nacionalista töltésű szerepét, illetve a magyarosítás kérdését, legalábbis a Dél-Dunántúlon, árnyaltabban szükséges majd feldolgozni. A korábbi évtizedekhez képest a közhasznú egyletek köre is jelentősen bővült. Az országban, s így a megyében is lezajlott tűzvészek következményeként az 1888 és 1895 között alapított egyesületek majd egyharmada tüzoltóegylet volt.

121 Hasonló mértékben nőtt a segélyező egyesületek száma is, s ebben az időszakban M temetkezési-, jótékonysági- és nőegylet alakult. A filantróp célokon túl többek ily módon kívántak enyhíteni a növekvő társadalmi elégedetlenségen. Nem véletlen, hogy az ilyen típusú egyesületek tisztikaraiban és választmányaiban egyaránt megtalálhatjuk a politikai és a vallási vezetőket. Az egyesületi tevékenység némely szférája már a korszakunk előtt rendelkezett a felekezetekhez kapcsolódó — esetenként jelentős — elemekkel. Ez különösen kettő, a karitatív és a kulturális egyesülettípusra volt jellemző. A "

s Nóvák: 92. p. "''SML főispáni 541/1891.. 858/191.. 868/1891. 12« r- -, Szita. I2

' SML főispáni 56/1888. 46