Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

III. Somogy megye egyesületei a kisebb időmetszetek tükrében

pontjába állításában rejlik Eötvös korszakalkotó, korát megelőző gondolati teljesítménye. Olyan valós tendenciát és működési szférát vett észre, amely a politikai elidegenedés legyőzésének valóban egyetlen ellenszere, s amelyet korunk tudományossága és közélete sem hasznosított teljességgel." Még a felhívás kibocsátásának évében 24 népnevelési egylet alakult az országban.

100 A Babócsai Alsójárási Népnevelési Egylet kivételével azonban a zömük rövidesen elhalt. Somogy progresszív — egyébiránt várakozó álláspontra helyezkedett — értelmiségi közvéleményét a felhívást követően kialakult vita tartotta lázban. A „Somogy" című hetilap hasábjain 1867 nyarától Vikár Béla édesapja, Vikár János református lelkész és lobok Benő református tanító vezetésével nagy sajtópolémia zajlott le. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, a népnevelési egyletek alakulása vontatottan haladt, s egy részük belefúlt az cgyleti-társasági életbe. A legfőbb visszahúzó erőt azonban ez alkalommal az egyházak jelentették. Az egyes felekezetek képviselői a belügyeikbe való beavatkozásnak vették a progresszív, liberális eszmék jelentkezését, megakadályozva ezzel a megyei népnevelési egylet megalakulását és bomlasztva a Kaposvári Népnevelési Egyletet. Nagy vita után alakult meg 1869ben a Tabi Kerületi Népnevelési Egylet.

101 A Dunántúlon is hasonlóan lassú ütemben haladt a népnevelési egyletek szervezése. így még nagyobb jelentőséget kap a tevékenységében és hatásában egyaránt kiemelkedő Babócsai Alsójárási Népnevelési Egylet, későbbi nevén a Csokonya Vidéki Népnevelési Egylet, amelynek 1868-as megalakulását szintén felekezeti vita előzte meg.

10Az új művelődési koncepciók találkozása a parasztság és a munkásság ösztönösen jelentkező művelődési igényével hatással voltak az olvasókörök szervezésére is. Ezek kezdeti kulturális tevékenysége is jóformán csak az írniolvasni- és számolni tudás alapjainak elsajátítását jelentette. A kiegyezés kezdeti időszakának korábban vázolt társadalmi hatásai az olvasóköri mozgalmat továbbszélesítettck. Ebben a szellemben fogalmazódott meg az 1868 tavaszán alakult Somogyhatvani Olvasókör alapszabálya, melynek céljai közé az alapítók a szélsőbal programját is felvették. Az intő alíöldi példák ismeretében a vármegyei hatalmi elit természetes reakciójaként értékelhetjük az ilyen jellegű olvasókörök tevékenységének akadályozását. A megye a dualizmus kori olvasókörei közül az 1867-ben alakult Szigetvári Olvasóegylet volt az első. Ezt azonban 1877-ig még további 29 követte. 99 Gergely A., 1987: 317. p. 100 Novak: 70. p. 101 SML ai. 818/1869. 1,12 SML BNE jkv. 1867. okt. 26.