Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
III. Somogy megye egyesületei a kisebb időmetszetek tükrében
Karádon, Balatonkilitibcn, Nágocson és Városhidvégen, a nagyatádiban Szabáson, a kaposváriban Nagybajomban és Szentjakabon, az igaliban Somogyszilben és Törökkoppányban, a Lengyeltóti járásban pedig Szőlösgyörökben, továbbá Balatonbogláron. A fenti adatokat térképre vetítve azonnal szembeötlik, hogy az egyesülettel bíró községek a megyében szétszórva helyezkedtek el. Az összképet csupán némiképp javítja, ha figyelembe vesszük a szűkebb-tágabb vonzáskörzeteket is. Ilyet tíz esetben tudtunk kimutatni. Megyei keretekben kívánt működni a Somogy Megyei Altalános Tanító Egyesület és a korábbi alapítású Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület. A Tabi Kerületi Népnevelési Egylet tevékenységi területe az egész járásra kiterjedt és — valószínű — a Nagyatádi Gazdasági Egyesület tevékenysége ugyanúgy felölelte a Nagyatádi járást, mint ahogy a Kaposvári Esperességi Önképző Tanítóegylet a kaposvárit. A tabi székhelyű Külső-Somogyi Evangélikus Református Tanító Egyesület pedig a járás és a megye határát egyaránt átlépve, tolnai községeket is hatókörébe vont. Ennél szűkebb régióban mozgott viszont a Karádi R.K. Néptanítók Egylete, a Szigetvár-vidéki Tanítóegylct, a Felső-Babócsai Járási Népnevelő Egylet (Kadarkút), és Somogy művelődéstörténetében oly jelentős szerepet játszott Babócsai Alsójárási Népnevelési Egylet, mely 1878-tól, mint Csokonya Vidéki Népnevelési Egylet működött „Lábodtól Tarnócáig". A relatív egyesületsűrűség dél-dunántúli vizsgálata 76 — a később elvégzendő alaposabb elemzést megelőzve — jelzésszerűen már így is több körülményre hívja fel a figyelmünket. Az érintett négy törvényhatóság, megyei, városi, sőt általában az egyesületeket alapító települések viszonylataiban az országos átlagot tekintve annál magasabb értéket képviselt. Másodsorban az abszolút számokkal kifejezett egycsületalapítások mennyisége által kialakult korábbi megyénkénti sorrend (Baranya, Somogy, Tolna, Zala) a kérdés többoldalú elemzését követően megváltozott (Tolna, Baranya, Somogy, Zala). Az újonnan alakult egyletek számához egyszerűen hozzáadtuk a kiegyezés előtt is működött egyesületek mennyiségét. Harmadsorban a számok egyértelműen mutatják egyfelől a meglévő centrumokat, másfelöl ezek módosulását, illetve felcserélödését. Már csak emiatt is érdemes a relatív egycsületsürüséget úgy vizsgálni, hogy a kiegyezés utáni, illetve az ehhez hozzáadott 1867 előtti alapításokat vetjük egybe. (E helyen elég csupán a Nagykanizsa-Zalaegerszeg vitára utalni). Adatainkat térképre vetítve (3. tárkép) kapjuk meg a Dél-Dunántúl abszolút egyesületsűrűségét. Azonnal szembetűnik, hogy mindegyik megyében — hasonlóan a Somogy megyében tapasztaltakkal — az egyesületekkel bíró települések nagy része szintén szétszórva helyezkedett el. Zala megye kivételével (Novai járás) a többi megye minden egyes ' Az egyesülethálózat kialakulása a Dél-Dunántúlon a dualista kor kezdöévciben (1167-1873)= Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1990. SML. 192-193. p.; Egyesületek a mai Dél-Burgenland területén a dualizmus idején=Elöadások Vas megye történetéről 2. Szombathely, 1993. VML. (Vas megyei levéltári füzetek 6.) 217-225. p.
