Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VII. Az egyesületek társadalmi szerepe, szocializáció az egyesületekben

Az egyesületeken belüli demokratikus gyakorlatot erősítették azok — a gyakran használt — ún. egyleti indítványkönyvek, amelyeken keresztül a tagok a körrel kapcsolatosan bármilyen írásos javaslatot vagy akár kritikus észrevételt tehettek. Az egyesületeket ért külső hatásokkal kapcsolatosan szükséges szót ejteni az állami, pontosabban a hivatalos intézmények általi befolyásról, illetve az ez irányú törekvésekről, amelyek hol közvetetten, hol pedig közvetlenül érvényesültek. Ennek iránya és ereje — egyebek mellett — az egyesületi működés gördülékenységén volt mérhető. Ez ösztönzőleg hatott, ha a tagság igényelte a kívülről érkező beavatkozást. Ha ennek ellenkezője történt, akkor pedig az egyesület ellenállását váltotta ki, még a Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület hatalomhoz oly közel álló tagjaiból is, mikor a földmüvelésügyi kormányzat centralizációs törekvéseinek megfelelően be akarta olvasztani a járási gazdasági egyesületeket a megyeibe. Halmai szerint az „egyesülési gondolat úgy is felfogható, mint az állam és társadalom történelmileg változó viszonyának sajátos megnyilvánulása."

691 Mindezt a múlt századra vonatkoztatva, s a kor gyakorlatával szembesítve, csak részben érthetünk egyet Tocqueville -lel. Őszerinte ugyanis az „arisztokratikus nemzeteknél, a másodlagos testületek egyesülések, melyek letörik a hatalom visszaéléseit."

692 Ehhez, természetesen, az egyesületeknek — az esetek többségében — nem volt meg a megfelelő erejük. Az egyesületek és az állam kapcsolatát legszemléletesebben — talán — Kemény Bertalan rajzolta meg: az alapszabályt az állam és a társadalom közti egyezségnek tekintve, a „társadalom spontán mozgásában megfogalmazott célok s értékek szolgálata így legális keretekhez jut, társadalmi mozgástere szélesedhet, tevékenységének nyilvánossága, más társadalmi szervezetekkel való kapcsolatai, lehetőségei, a jogi személyiséggel előnyök sorolhatók itt fel. Az állam számára pedig a nyilvántartás, ellenőrzés lehetőségét adja."

69

"

1 Azt viszont láttuk, hogy az állam a kontrollfunkció gyakorlása közben egyre több megszorító intézkedést hozott. Az egyesületi élet különböző, közvéleményt formáló színterei (pl. közgyűlések, előadások, viták, beszélgetések, műkedvelő előadások stb.) e rendezvényeknek fórum-jelleget kölcsönöztek. A tagok legjobban itt érdeklődhettek az egyesületi ügyek iránt, itt gyakorolhatták a nyilvános szereplést, magát a beszédet, a véleménynyilvánítást, tehát a hétköznapi kommunikációt, söt — mivel az egyleti keret lehetőségeket nyújtott társadalmi kapcsolatok, a nexusok kiépítésére — valahol közvetett úton, vagy akár közvetlenül a településük életébe is beleszólhattak. Ezeknek az egyesületeknek feladata pontosabban: funkciója John Keane szerint, Habermas adaptációjában, mai megfogalmazásban, de — gondolom — a" Halmai, 1990: 15. p. " Tocqueville: 158. p. Kemény: 63. p.