Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
I. Az egyesület fogalma
még ugyanebben az esztendőben utasította a megyék önkormányzatait, hogy az „egyes egyesületek és a honvédség által használt egyenruhák és jelvények közötti hasonlóságok, netán azonosságok megszüntetéséről intézkedjenek." E rendelkezésre hivatkozva aztán az államigazgatási szervek a későbbiek folyamán szélesíteni tudták ellenőrzési jogkörüket, mint például az a Szigetvári Tűzoltó Egylet, vagy — az ország más területéről hozva példát — a Brassói Lövész Egylet esetében is történt. 48 A legszélesebb körű jogszabály Tisza Kálmán 1508/1875. bm. számú körrendelete volt. Ez a rendelkezés rögzítette az egyesületek alakításával kapcsolatos tennivalókat. Az intézkedés szelleme még hasonló volt az 1873aséhoz, de a részletes szabályozás már — sértve az egyenjogúság alapvető jogelvét 49 — számos, az alapítható egycsülettípusok körét is szűkítő, korlátozó elemet tartalmazott. Ezt követően a hazai nemzetiségek csak irodalmi és közművelődési egyleteket szervezhettek, a politikai és a munkásegyletek pedig nem hozhattak létre fiókokat. A miniszteri rendelkezés megjelenése után az ipari és a mezőgazdasági munkások, valamint az ország nemzetiségi lakói csak korlátozottan vehették ki részüket a szabadelvű alkotmányosságból. A későbbi esztendőkben pedig már csak olyan megszorító, illetve tiltó rendelkezések láttak napvilágot, mint az 1136/1898-as, az űn. egyleti kihágásokról, a 2219/1898-as, a munkásegyletek ellenőrzéséről 50 és az 18705/1901 -es, a számvevőségi ellenőrzésről szóló miniszteri rendeletek. 1905 és 1918 között tovább gyarapodott a tilalmakat tartalmazó jogszabályok száma. Ezek sorából kétségkívül a legismertebb az 1912-es, a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről hozott törvénycikk, valamint az 5479/1914. és az 5735/1914. számú miniszterelnöki rendelet az új egyesületek és fiókegyesületek alakításának szigorításáról, illetve tilalmáról. A „kivételes törvény'''' megszüntetésével az első könnyítést Károlyi Mihály végezte el. Az első, igaz nem átfogó, — de angolszász szellemű — egyesületi törvény az 1919. évi III. néptörvény volt. E szerint az egyesület alapításhoz sem hatósági engedély, sem pedig bejelentés nem kellett. Az egyesületek megalakulásukkor fogalmazták meg saját alapszabályaikat, amelyek első lépésben a tagok által követni kívánt közös — gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, szakmai, tudományos stb. — célt rögzítették. A megvalósítandó szándékok közt szereplő gazdasági törekvések azonban nem voltak azonosak a kifejezetten nyereségirányult tevékenységgel. A Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület a megye mezőgazdaságának fejlesztését tekintette feladatának. Ebbe belefért a kiállítások szervezésétől, a szántóversenyek népszerűsítésén át az új szarvasmarhafajták terjesztésének szándékáig sok minden. A Fonyód-Sándortelepi Fürdőegyesület is — mint a többi fürdőegyesület — komoly 48 SML ai. 5569/1873., főispáni 163/1 873.; OL-BM-K-148-1874-IV/D-3086. 49 Bianc/ü-Pccze: 147. p. 50 Vita: 22., 25-29. p.; Páskándy: 113-118. p.
