Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A segélyező egyesületek

Egy speciális réteget — a börtönből szabadultak polgári életbe való visszatérését, illetve a még elítéltek családtagjainak életét — több egyesület (pl. Vác) is segítette. Ilyen feladatot az 1907-ben alakult Somogy Vármegyei Rabsegélyzö Egyesület vállalt.

647 Nyilván a történelmük során rájuk kényszerített erős összetartás miatt a betegsegélyezö egyesületek zömét a zsidók alapították. A megyében ezeknek két fajtáját engedélyezték, a Bikur Cholim betegsegélyezö és -látogató egyleteket — Kaposváron, Marcaliban — és a chevra cadisákat. Ez utóbbi hitbuzgalmi, betegsegélyező és temetkezési egyleteket több helyütt — így például Csurgón, Barcson, Nagyatádon, Karádon, Kaposváron, G igében, Tabon, Adandón, Szigetváron — is alapítottak. A reformkorig, söt egyes esetekben a XVIII. századig visszanyúló alapszabályaikban precízen megszabták a beteglátogatások, a halottak melletti virrasztások és temetések rendjét, valamint azt, hogy mit kell nyújtania az egyesületnek, s mennyit kellett ezért a tagoknak befizetniük. Azt a tagot pedig, aki valamely rá kirótt emberbaráti feladatának, kötelességének nem tett eleget, pénzbírsággal is sújthatták. Szemben a „Históriá"-ban írottakkal,

648 a temetkezési egyleteknek a dunántúli hálózata is kialakult. A Somogy megyei Marcaliban, Barcson, Kaposváron, Szigetváron, Tabon, Somogyszilben, Babócsán, Nagyatádon, Böhönyén, Csurgón, Szölösgyörökben, Nagyberkiben és Csokonyán működött egy-egy, s némely helyen pedig több temetkezési egylet, melyek közül többen rendelkeztek kisebb-nagyobb vonzáskörzettel is. A kimondottan temetkezési egyletek a tagok tisztességes eltemetésére és a hátramaradott hozzátartozók segélyezésére alakultak, s — a közösségi szolidaritás jeleként — mintegy helyi biztosítótársaságként működtek. Ezért is nem volt feltétlenül felekezeti elnevezésük. A tagoknak felvételükkor igazolniuk kellett az életkorukat, s orvos győződött meg a belépők egészségi állapotáról. A kifizetett segélyösszeg mindig az egyesületi tagok számától függött. Az emberbaráti egyesület sorában — a drámai körülmények miatt — jelentős helyet biztosítottak maguknak a vöröskereszt egyesületek. 1888-ban alakult meg a Magyar Szent Korona Országainak Vörös Kereszt Egylete. Valószínűleg, az országos átlagnak megfelelően az 1880-as évek SML. ai. 9558/1880., 759/1898., 7723/1906.; SzZMME Szvári Jótékony Keresztény Nőegylet asz. 647 SML E. asz. 568. 648 História, 2/1993.6. p.