Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A közhasznú egyesületek

A századelőre a Marcali Önkéntes Tüzoltóegylet korábbi lelkesedésének sein volt — már ismételten (!) — semmi nyoma. A „Marcali" c. lap szerint az 1901. februári közgyűlés a városháza nagytermében „nagy csöndben zajlott le." Több jogos támadás is érte ezért az egyesületet. Ezek sorából kétségkívül a legkeményebb hangú cikk a „Marcali" hasábjain látott napvilágot: a tűzoltók közül — írta a hírlapíró — többen a „tűzoltó ruhában kímélik meg az ünneplő ruháikat. Ezek azonban olyan elemek, akiket a nyáron leggyakoribb tüzek alkalmakor a távolibb napszámtól elvonni sem lehet, vagy pedig vidéken lévén, az itteni veszedelmekről csak a jövő vasárnap vesznek tudomást."

6

'

7 A cikk szerzője szerint a testület tagjai rendesen el voltak látva jó karban lévő felszerelésekkel, csak éppen a megfelelő erő hiányzott. A község tehetősebb emberei távol tartották magukat azt az egyesülettől. „Sokan pedig még az olvasást sem voltak képesek abbahagyni tűz esetén". Végezetül a cikk szerzője kérte a község vezetőit, hogy intézményükkel hathatósan támogassák a tűzrendészet ügyét. A levéltári iratokból szintén több jelét olvashatjuk ki a lakosság részéről tapasztalható nemtörődömségnek. 1891. október 12-én a Szigetvári utcában fellobbant lángok eloltására például az intézkedő csendőr harmadik felszólítására volt hajlandó kilenc, lóval és kocsival rendelkező ember befogni és vizet hordani.

618 A tűzoltók azonos célokat követtek: a tűzoltáson kívül rendszerint az elemi csapások esetén is kivonultak, a hőskorban pedig még mentöszolgálati feladatokat is elláttak. Gyakran tartottak elméleti és gyakorlati kiképzést. Nyáron a betakarítások idején éjjeli őrszolgálatot adtak. Ha valamelyik tagtársuk szolgálalteljesítés közben meghalt, hozzátartozóinak temetési és egyéb segélyt is adtak. Az egyesületek egyébként igyekeztek — érthető okokból — a katonás fegyelmet megtartani, olyannyira, hogy az iharosiak alapszabálya még azt is kimondta, hogy az „őrtanyát" gyermekek és nők nem látogathatták.

619 Mivel a tűzoltó-egyesületek általában kis vagyonnal rendelkeztek, folyamatos működésük erdekében gyakorta kellett kérniük segélyeket. Ha volt rá lehetőség, a pénz- és a felszerelésbeli segítséget megkapták a képviselő-testületektől, a törvényhatóságoktól, a kormánytól vagy akár az udvartól is. A helyi tűzoltók közül többen is felismerték, egy, a vármegyében tevékenykedő önkéntes és köteles tüzoltótestülelek tevékenységét összehangoló, az erőket egyesítő szövetség létrehozásának szükségszerűségét.

620 A terv megvalósítására kiváló alkalomnak kínálkozott a csurgói egyesület negyedszázados fennállásáról megemlékező jubileumi ünnepség. A szervezők előzetesen beszerezték Maár Gyula alispántól a megye területén működő 53 617 Marcali. 17. 1901. ápr. 22. 618 SML Marcali fszb. 562/1891. 619 SML ai. 3013/1894. 620 Papp Imre: A Csurgói Önkéntes Tűzoltó-testület 100 éves története. (Kézirat)