Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A közhasznú egyesületek

mértek. Ezért a zamárdi, a szemesi, a fonyódi, máriafürdői, az őszödi, a csehi és a földvári fürdőegyesületek — levezető árkok építésével, alagcsövezéssel, parlvédmüvck építésével — komoly erőfeszítéseket tettek az árvíz ellen. A balatoni idegenforgalom fellendítésének egyik legfontosabb feltétele a közlekedés folyamatos fejlesztése volt. A fürdőegyesületek sokat tettek a közlekedési hálózat javításáért is. Az egyleti választmányok beszámolóiban gyakran szerepelt az útépítés, az utcák kövezésének, gyalulásának, karbantartásának és a járdák készítésének ténye (Balatonújhely, Balatonlelle, Balatonszemes, Balatonboglár, Zamárdi, Balatonfenyves, Fonyód stb.). Az üdülőhelyek jó és kényelmes megközelítése, valamint a kikapcsolódási lehetőségek szaporítása érdekében igyekeztek elérni az új vasúti megállóhelyek létesítését, a megfelelő menetrendi változtatásokat, a hajó- és a csónakkikötök építését. A fürdőegyesületek tevőlegesen vettek részt a szárazföldi és vízi megállóhelyek építésében, gyarapításában és karbantartásában is. A fürdőhelyek egyéb olyan infrastrukturális tényezői esetében is kitapintható a fürdőegyesületi tevékenység, mint a posták, távírdák, az orvosi rendelők és gyógyszertárak számának gyarapodása. Sajátos, s nemcsak gazdasági kapcsolat alakult ki a fürdőegyesületek és a helyi földbirtokosok között. Sokat jelentett az, amikor az érintett balatoni nagybirtokosok felismerték azt az idegenforgalomból származó nagy hasznot, amelyet az emelkedő telekárak, a növekvő élelmiszer-szükséglet, a fúrdökabinok felállítása és bérbeadása hoztak nekik. Jankovich László gróf Lellén, gróf Széchényi Viktor Földváron, gróf Hunyady József Szemesen, gróf Zichy Béla, az Inkey-csa\ád több tagja és Baseli Fülöp pedig Fonyódon parcellázott.

599 A növekvő balatoni személyforgalmat figyelembe véve egyre gazdaságosabbá vált a vasúti megállóhelyek sűrítése. Annál is inkább, mert így meg tudták oldani az uradalmak termékeinek elszállítását is. A fürdöegyesületeknek sok haszna származott e viszonyrendszerből. A földbirtokosok általában sokat segítettek, és erre még társadalmi összeköttetéseiket is felhasználták. A fürdőegyesületek és a községi elöljáróságok közti viszony, néhány esetet nem számítva, kifejezetten jó volt. Számos településen a képviselőtestületek, mint jogi személyek, pártoló tagként beléptek az egyesületbe. Az érintett falvak, érdekeiket felismerve, nagy fogékonyságot mutattak a Balatonkultusz irányába. Valószínű, ennek tudható be, hogy a század elején sorra odatették a település korábbi neve elé a „Balaton" szócskát. Az egyesületek és a képviselő-testületek között kialakult munkamegosztásnak több formája is létezett. Ennek egyik vállfája volt a korábban említett üdülőhelyi bizottsági feladatok ellátása. A községi elöljáróságok pénzügyi eszközökkel is segítették a fürdőegyesületek tevékenységét. Éltek az adók és díjak elengedésével vagy átengedésével. A települések költségvetési lehetőségeihez mérten gyakorta adtak Szaplonczay. 154