Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
VI. Az egyesülettípusokról - A közhasznú egyesületek
közös fürdőépületekről és minden olyan megfelelő anyagi és szellemi szükségletről gondoskodni, melyek Boglárnak, mint furdötelepnek emelését, szépítését célozzák és esetleg rendes fürdőhellyé fejleszteni alkalmasak." 93 Az első világháborút követően alakult egyesületek már lényegesen konkrétabban határozták meg céljaikat, s a korábbi elemek mellé újabbak kerültek. A fürdőegyesületek a településük közműfejlesztése érdekében hiteleket akartak szerezni, rendezni kívánták az utakat, a köztereket és a parti fövényeket, szorgalmazták a közvilágítás kiépítését, a csatornázások megkezdését és a kutak létesítését, fontosnak tartották a vendégek olcsóbb élelmezését, valamint az idegenforgalmi propagandát. A telektulajdonosok védelme szintén majd mindegyik alapszabályba belekerült. Állandó elemként szerepeltették a Balaton-kultusz fejlesztését is. A fürdőegyesületek és a települések sokrétű kapcsolatát jól jellemezte Horváth József, amikor a balatonlellei fürdőélet községet átformáló hatásairól írt. 594 A plébános elmondta, hogy a falu lakóinak 97%-a a századfordulóig földművelésből és szőlőtermelésből élt. A fürdőélet fellendülése egyúttal jótékonyan hatott az ipar és a kereskedelem fejlődésére, mert a helybéliek jobban tudták értékesíteni a terményeiket, az iparosok és a kereskedők megrendeléseket kaptak, s a villasori építkezések a napszámosokat is kenyérkeresethez juttatták. A település népe megváltoztatta a szokásait. A fiatal nők például kalapot és sapkát kezdtek el viselni a megszokott kendő helyett. A bölcső is kiment a divatból, s felváltotta a gyerekkocsi. Még a házasodási szokások is átalakultak a községben. Természetesen, a többi tóparti településen is hasonló összefüggéseket mutatott a Balatonlelle kapcsán említett vendégszám-növekedés és a helyi gazdasági élet alakulása. Igaz, az idegenforgalom idényjellege miatt a vendégforgalomra támaszkodó gazdaság szintén magán viselte a szezonális jegyeket. Mindent egybevetve, figyelembe véve a körülményeket, a fürdőegyesületek nemcsak a vendégeket csábító, hanem — ha idényjelleggel is — a munkaalkalmakat teremtő tevékenységét mindenképpen nagyra kell értékelni. Kanyar József által elvégzett — a kölcsönhatást kimutató — üdülösávi népességszám-növekedési vizsgálat szerint jelentősen megszaporodott a települések mennyisége és a lakosság létszáma, s ahol fürdőegyesületek tevékenykedtek, ott 1930-ra akár 60 %-os népességnövekedést is regisztráltak a korabeli statisztikák. A fürdővendégek száma szintúgy növekvő tendenciát mutatott: a dél-balatoni körzetet látogatók száma az 1890-es évek elejétől 1907ig hozzávetőlegesen ötszörösére nőtt. 595 A fürdövendégszám emelkedése együtt járt a nyaralóépítések fellendülésével. A tó körül 1921-ben 1 960, 1941 -ben pedig már 8 000 villa állott. Uo. 594 Horváth): 107-108. p. m Kanyar, 1978: 141. p.
