Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A közhasznú egyesületek

ilyen egyesület később sem alakult, nemleges válasz érkezett. Ugyanakkor Nyus2,at-Magyarországon — egyebek mellett Vas megyében (Sárváron, Vasváron stb.)'

83 — több állatvédő egyesület is működött. Somogy vármegye tiszti főorvosa, Szaplonczay Manó a következőket írta a Balatonról 1896-ban megjelent vékony könyvecskéjében: „Gyönyörű vidéke, egészségéi ózondús és vízpárával telt levegője, vízének sós és szénsav tartalma, szénsavsókból és kovasavból álló finom iszapja, hullámverése, tiszta finom homokja..."

584 idegenforgalomra teremtette. Bár a Balaton „természetadta kincsei" már korábban is ismertek voltak, a XIX. század közepéig csupán csak két kis vendégforgalmú hely létezett a tó partján: Füred és Keszthely. Az ingoványos berkekkel kísért somogyi part lakói pedig „csak" éltek belőle, s még a halászok sem fürödtek benne.

585 A tavat csak az 1880-as évektől kezdték magáért a fürdőzésért felkeresni. A balatoni településeken élők is ekkor kezdtek felfigyelni az idegenforgalomban rejlő lehetőségekre. Ekkortájt azonban még meglehetősen szegényes körülmények fogadták az ideérkező vendégeket. A magyarok — talán éppen ezért — inkább külföldre utaztak és évi több százezer forintot vittek magukkal. Ahelyett, hogy ezt a pénzt a hozzánk érkezett idegenek hozták volna magukkal az országba. Szaplonczay véleménye szerint a tó vidéke addig nem is lendülhetett fel. amíg a birtokosok nem vittek oda tőkét és amíg ily módon nem emelték az építkezési kedvet. Akik addig valamit is tettek a tóért, azok idegenek voltak. A Balatonban rejlő lehetőségekre már a reformkorban felfigyelt Széchenyi István is. Az ö gondolatait vitte tovább Vaszary Kolos, pannonhalmi apát, amikor 1886-ban egy gőzhajózási közkereseti társaság megalakítását javasolta a Balaton-egylet közgyűlésén.

586 Az 1890-es években Szaplonczay már a balatoni fürdövonatjáratok sűrítéséről és menettávolságuk meghosszabbításáról folytatott — ekkor még sikertelen — vitát a Déli Vaspálya Igazgatóságával, amelynek ekkor még nem volt kifizetődő a több szerelvény indítása. Az évtized végére ellenben jelentősen megváltozott a helyzet: a „Balaton-parti fürdőhelyek idegenforgalma az utóbbi években fokozott mértékben emelkedett. A fürdővendégek nagy számának, ezen fürdők látogatottságának köszönhető az, hogy ezen ba laton melléki fürdők környékén a kisgazdák anyagi helyzete javult, amennyiben a vendégforgalom az intenzívebb gazdálkodásnak vetette meg alapját, és a kisbirtokosok törekvőbb része előtt...új jövedelmi forrás nyílt meg azáltal, hogy termékeik mindenkori jó értékesítése lehetővé vált."

587 582 OL-BM-K-150-I873-III-4-160. SML ai. 3598/1872. 583 VML E. asz. 584 Szaplonczay, 1896.: 9-10. p. ^Kanyar, 1978: 145. p. 586 SML ai. 394/1887. 587 SML főispáni 203/1899.