Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
VI. Az egyesülettípusokról - Társasági egyesületek
forduló évtizedeiben alakultak a mintának tekintett kaszinókat követő társaskörök. Ezek alacsonyabb tagdíjat szedtek a kaszinókban tapasztaltaknál. Az egyesület megnevezése bizonyos mértékben jelezte az eltéréseket is. E tekintetben példaként említhetjük a Csurgói Polgári Kaszinót (olvasókört), a Nagyatádi Iparos és Kereskedő Kaszinót, a Nemesvidi Asztaltársaságot, a Somogyvári Iparos- és Polgári Kört, a Szuloki Polgári Társaskört, a Barcsi Társaskört és a Kaposvári „Széchenyi" Társaskört. 575 Elsősorban a helyi iparosokból és kereskedőkből került ki e társulatok tagsága. Korábban, a szakmai egyletek típusánál már említés történt a Kaposvári Hivatalnokok Társasköréről, amelyet tevékenysége alapján ide is lehetne sorolni. Az iparoskörök egy része szintén helyet kaphatott a társasági egyletek sorában. Ugyancsak hasonló, a típusok közti átfedés problémájával kell szembe néznünk a kettős kategorizálást magukban hordozó különféle katolikus körök esetében. A katolikus egyház az öt ért támadások során, főleg erkölcsi téren, igen érzékeny veszteséget szenvedett: „...a szekularizációs folyamat Magyarországon is megindult, noha a nyugat-európai országok többségénél lényegesen erősebb hatalmi gátak fékezték...", 576 hisz megmaradtak az egyház birtokai és megőrizte politikai befolyását, a népiskolák zöme pedig felekezeti volt, és mindemellett 1904-ben 1 444 katolikus egyesületet mondhattak magukénak. 577 „A hangsúlyozottan katolikus jellegű társadalmi intézmények közül kiemelkedett s mintegy központi szerepet töltött be a Központi Katolikus Kör..." 578 A város és környékén lakó katolikusok szellemi, társadalmi és anyagi érdekeinek előmozdítása, a valláserkölcsös nevelése, művelődése, továbbá a katolikus összetartozás szilárdítása érdekében 1904-ben alakult a Kaposvári Katolikus Kör. A szigorú politikamentességet és vallásosságot hirdető egyesület egyik alapítója Németh István polgármester volt. Rajta kívül herceg Esterházy Pál, őrgróf Pallavicini Ede, gróf Somssich Béla, Bécsy Márton, Hoss József és Scholz Gyula vett részt a kör vezetésében. A kör népes tagsága az egyesület kaszinójellegét és az olvasás fontosságát hirdette. A „Magyar Minerva" ötödik évfolyama 1913-ban 758 kötetes könyvtáráról is tudott. Hetenként kétszer volt díjtalan kölcsönzés. Hasonló céllal alakult meg 1901-ben a Nemesvidi Katolikus Kör és 1895ben a Kéthelyi Katolikus Kör, 579 melynek munkáját ingyen helyiség 575 SML ai. 6409/., 6095/1896., 2906/1900., 3611/1901., 4104/1901., 5123/1901., 1523/1902.,2832/1912. 576 Kovalcsik: 11/108-109. p. 577 Uo. Bölóny: 11. p. 579 SML E.asz. 465.; ai. 2105/1895.
