Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - Társasági egyesületek

még a jórészt főrendeket tömörítő Kaposvári Nemzeti Kaszinót. A vidéki kaszinók a járási, illetve a községekben a helyi elitet gyűjtötték össze, s nyilvánvaló volt, hogy társadalmi helyzetük, lehetőségeik messze elmaradtak a megyeitől, amelynek arisztokrata és nagypolgár tagjai igen csak megválogatták a hozzájuk belépőket. Az 1827-ben alapított pestit mintának véve alakultak sorra a vidéki kaszinók. „Xantus Ignác ügyvéd, Széchenyi jogtanácsosa 1828 nyarán

560 Csákányból jelentette Széchenyinek, hogy a kaposvári kaszinó megalakult és a vármegyeház egyik termében van elhelyezve. Első elnöke Somssich József kamarás volt, üléseit Inkey Antal lakásán tartja és számvevője volt Czindery László. [A]... megyei főnemesség, nemesség és közigazgatási tisztségviselők élénk támogatásával [alakult meg]. A Kaszinó első tagjai között szerepelt Széchenyi István gróf neve is. ... Gyülekező helye volt ez az akkori idők minden számottevő fiata' emberének, ki rajongva és lelkesedve a magyarságért, a magyar szabadság gondolatáért, tanácskozásaikat, gyűléseiket a Kaszinó termében tartolták. Itt tervezgettek a szabad független Magyarország megteremtéséről."

561 A Kaposvári Nemzeti Kaszinó —jogilag s valószínűsíthetően — 1838ban alakult. Két esztendővel később létre jött az ún. „nem nemesi Casinó".

562 A Nemzeti Kaszinó nem oszlott fel a szabadságharc bukása után sem, söt az 1850es években kapott új alapszabályt.

563 Jelentősége, és általában a kaszinók jelentősége az 1860-as évektől nőtt ismét.

564 Ekkorra azonban azt a fajta progresszivitást, ami ezeket a reformkorban jellemezte, elveszítették.

565 A kaposvári kaszinó tevékenysége szintén 1867 után élénkült meg ismét. A kései utódok 1912-es módosított alapszabályukat egyszerűen fogalmazták meg: „Tagjaiknak müveit társalgáshoz illő kellemes időtöltésre kényelmes gyülőhelyet és alkalmat biztosítani."

566 Síephaich Pál alispánt idézve könnyen megérthetjük a kaszinók szerepét és jelentőségét: „A Kaszinó-életnek azonban nemcsak a kényelem és szórakozást szolgáló részét láttam, hanem tapasztaltam annak komoly hivatását is. Gyülekező helye volt a vármegye és város vezető embereinek és itt beszélték meg a megvalósulásra váró eseményeket. Innen indult ki minden eszme, mely a köz szempontjából, mint üdvös, hasznos és szociális érzésről tanúskodó gondolat kivitelre szorult. ... Élénk társadalmi élet folyt helységeiben és mindenképpen Valószínű, hogy a de facto és a de jure alakulás között egy évtized telt el. Ezt mindenesetre további kutatásoknak kell majd kideríteniük. 561 SML KNK nem iktatott iratok. 562 Bergel: 22-23. p. 563 SML ai. 816/166., 5055/1878. 564 Kőnek: 479. p. 565 Gerő: 187-197. .p; Gerő=Szakál: 104-106. p.; Szabó M.: 30-31. p.; Tarr: 186187. p. 566 SML KNK nem iktatott iratok