Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
VI. Az egyesülettípusokról - A kulturális-népnevelési egyesületek
— így az érdektelenséggel, az időnkénti pénzhiánnyal — kellett szembenézniük. Ennek ellenére igen népes tagságot mondhattak magukénak. A város másik, szintén ismert polgárokat felsorakoztató, nagy múltú zenei egyesülete az 1866-tól (az első világháborúig bizonyosan) fennálló Kaposvári Dalárda volt. 542 A város zenei kultúráját színesítette a Kaposvári Postás Énekkar, a Vasúti Dalkör, a Kaposvári Dalkör, az ifjúság által alapított Kaposvári „Törekvés" Dalkör, a Kaposvári Munkásotthon szervezte Munkásdalárda és Munkászeneegyesület, valamint az Atlétikai Klub Dalárdája. A települések zeneszerető polgárai a megye más vidékein is létrehozták saját egyesületeiket: a Tabi Iparosok Önképző és Dalos Körét, a Szigetvári Dalárdát, a Szigetvári Dalos Egyesületet, a Csurgói Dalegyesületet, a Csurgói Polgári Dalkört és a megye legrégibb zenei egyesületét, a Csurgói Dalegyletet (18 6 2). 543 A politika azonban még a zenét, a dalokat ápoló társaságok életébe is belopta magát. A marcali polgárok 1882-ben egy dalegyletet szándékoztak létrehozni. Az eredetileg meghatározott Marcali Független Dalkör elnevezést a Belügyminisztérium kívánságára megváltoztatták. A Marcali Polgári Dalkör a tárca azon indoklására, hogy a „függetlenségi" jelző egyrészt nem értelmezhető, másrészt pedig félreértésre is okot adhat, a következőt válaszolták: „sem alapító, sem pártoló, szóval semminemű olyan tagokkal nem bír, kik a Dalkört rendszeres anyagi segélyben részesítenék." 544 Az egyesület tehát független (!) volt minden, a körön kívülálló természetes és jogi személytől. A történelmi múlt megismerésének és ápolásának igénye hozta létre — a különféle közgyűjtemények alapítása érdekében — a múzeumegyesületeket. Az Erdélyi Múzeum Egyesület 1859-cs alapítását követően több hosszabb-rövidebb életű társulat kezdte meg működését az országban. A múzeumegyesületek alapításának kiegyezés utáni első szakasza az 1870-80-ig tartó esztendőkre esett. Ekkor született meg többek között Temesváron a Dél-Magyarországi Történelmi és Régészet Társulat, a Vas megyei régészet egylet (titkára az a Lipp Vilmos volt, aki a somogyi régészeti társulat tiszteletbeli tagságát is elnyerte) 545 , az Alsó-fehér Megyei Történelmi, Régészeti és Természettudományi Egylet, valamint a Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet. Ebben az időszakban kezdték megszervezni az olyan, a muzeológiához is kapcsolódó egyesületeket, mint a Magyar Néprajzi Társaságot. 546 A Somogyvármegyei Régészeti és Törté42 SML ai. 1359/1866., 31/1870. Kanyar, 1975: 504-506. p.; Csupor: 10-1 I. p.; Tamás: 15. p. Újdonságok=S.33. 1867. aug. 12. 543 SML ai. 2670/1867. OL-BM-K-150-1867-III/R-4-3384. 544 OL-BM-K-150VI 1/8-33041. 545 Mayer: 11-1 1-2. p. 546 Bővebben: Kósa: 5-32. p.
