Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A kulturális-népnevelési egyesületek

A Dunántúli Közművelődési Egyesület, melynek előkészítésében több somogyi birtokos is részvett, 1890-ben alakult meg. A dunántúli egylet megszervezését követően 1891-ben megszületett Somogy Megyei Közművelődési Egyesület célja lényegében azonos volt a többi ilyen jellegű egyesületével: a magyar nyelvet és kultúrát s a „hazafias szellemet" kívánták terjeszteni a déli — elsősorban a Csurgói és a Nagyatádi — járásokban, továbbá az ekkor jobbára Szlavónia, Horvátország és Bosznia felé irányuló kivándorlás mértékét akarták csökkenteni.

523 Az egyesület, mely tulajdonképpeni működését 1893-ban kezdte meg, szervezése eleinte lassan ment. Miután Tallián Béla főispán lett az egylet elnöke, az egyleti építkezés meggyorsult és rövid idö alatt 300-nál is több tagot szervezett be. Közöltük a megye szinte valamennyi nagybirtokos családját meg lehetett találni. Az egyesület 1913-ig a tanítóknak és az óvónőknek 12 000 korona jutalmat, a magyar nyelv tanulásában jeleskedő diákoknak pedig 5 000 korona értékű könyvet adott, és közel 30 népkönyvtárat adományozott.

524 Emellett számos felmérést is készítettek a megyei kivándorlás állásáról.

525 A Somogyra vonatkozó adatok egyébként azt látszanak alátámasztani, amit Szita László Baranyára nézve állapított meg, jelesül: a dél-dunántúli megyében nem folyt brutális magyarosítás. A dualizmus korszakában minden társadalmi osztály, réteg igyekezet létrehozni saját kulturális egyesületét. Mint a többségük, így a szabadkőműves páholyok is magukon viselték az országhatárokon kívüli minták jegyeit. Több páholy egyesüléséből született meg 1886-ban a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy, mely az országban már ekkor 40 páholyt fogott össze. Három évtized múltán, 1917-ben a kezdeti 1 838 helyett 7 324 férfi tevékenykedett a 103 páholy valamelyikében.

527 Az országos egyesület fiókpáholyaként alakult meg Kaposváron a „Berzsenyi Dániel" Szabadkőműves Páholy, melynek értelmiségi tagjai között a somogyiakon kívül voltak pécsiek és zágrábiak is.

528 Munkatervükben a páholytagok komoly bírálattal illették a megyeszékhely közállapotait, művelődési helyzetét, és a lakosság kulturális közömbösségét. A páholy vezetői egy kaposvári kultúrcentrumot akartak létrehozni. A cél érdekében részt vettek a város irodalmi életének fellendítésében, képkiállítások (pl. Rippl-Rónai József) szervezésében, 523 SML ai. 3824/1890. Csánki: 577-578. p.; —a. —e.: 7000 ember=Kvár. 31. 1895. ápr. 18.; Andorka Elek: A Somogym[egyei] közművelődés egyesület=S. 48. 1893. nov. 19. 524 Csánki: 577-578. p. 525 SML ai. 96/1894. 526 Szila: 521-522., 527. p. 527 Mo. Symb.Np. 1917: 98-100. p. 528 SML ai. 5414/1903. Sipos: 100. p.; Andrássy, 1990: 169. p.