Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
VI. Az egyesülettípusokról - A kulturális-népnevelési egyesületek
későn, 1883 januárjában alakult Csurgói Járási Népnevelési Egyletről is." Felekezeti viták előzték meg a legkiemelkedőbb jelentőségű és leghosszabb életű, a Babócsai Alsójárási Népnevelési Egylet alakulását is. Ez a társulat azonban mégis képes volt az első nehéz esztendők átvészelése után továbbvinni az eötvösi gondolatot. A 25 éves egyesület ünnepi közgyűlésén, 1893-ban büszkén jelentették ki: „ma már alig létezik mindössze húsz népnevelési egylet hazánkban ... minő örvendetes benyomást gyakorolt annak szemlélése, miként kezdenek leomlani a válaszfalak, melyek a honfit a honfitól, egyik vallásfelekezetit a másik fclckczetbelitöl annak előtte oly ridegen elszigetelték. Főurat, középosztálybelit, kereskedőt iparost és földművest, katholikus és protestáns papokat és tanítókat. Keresztényt és zsidót, kik előbb egymástól elzárkóztak most egy .. közös célért lelkesülni és munkálni látni oly látvány volt, amely egy szebb jövő hajnalaként tűnt fel előttünk. 506 Amikor az 1870-es években Somogy megye több községében még nem is hallottak a népoktatási törvényről, 507 amikor ennek bevezetésében megtorpantak, akadt a Dráva mentében egy lelkes kis közösség, mely élettel töltötte meg a paragrafusokat és továbbvitte Eötvös József gondolatait. A népművelést a szó legnemesebb értelmében végezte. Ebbe belefértek a modern pedagógia elveit magáévá tévő, a természettudományos, a felvilágosító, a szociológiai indíttatású, a politikai, a gazdászati és a gazdaságtani előadások is. Ez utóbbiak gyakorlati alkalmazását pedig a tagok igyekeztek azonnal megvalósítani. Az egyletben helyet kaptak a könyv- és olvasáskultúrát fejlesztő és a karéneklést ápoló törekvések is. Szintúgy nagy gondot fordítottak a működési területük településein élők hazafias nevelésére. Az egyleti vagyon kezelése, gyarapítása az anyagi értékekkel való helyes sáfárkodásra tanította tagjait. Tevékenységükben belefért a szövetkezeti eszme felkarolása. Mindezek az értelmes közös célok, s az egyesületben uralkodó, egymással is törődő, toleráns liberális szellem tették lehetővé, hogy a különböző vallású és eltérő társadalmi helyzetű emberek képesek voltak majd egy félévszázadon keresztül a saját és embertársaik kulturális felemelése érdekében együttműködni. A népnevelési egyletekkel kapcsolatos sajtóviták után több mint tíz évvel egy újabb országos akció indult. Az ország nemzetiségiek lakta területének magyar vezető rétege regionális magyar közművelődési egyesületeket alapított a magyarosítás gyorsítása érdekében (pl. Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület, Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület, Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület, Dunántúli Közművelődési Egyesület stb.). E körök tevékenysége, eszközeik azonosak voltak: magyar nyelvi, irodalmi tanfolyamokat és előadásokat tartottak, s a magyar tanintézetek és óvodák számát akarták szaporítani. Díjakkal és kitüntetésekkel ösztönözték a magyar nyelvet 15 SML ai. 4476/1883. 16 SML BNE jkv. 1893. jún. 4. 17 Kelemen, 1973: 217. p.
