Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A kulturális-népnevelési egyesületek

Balassagyarmaton Székesfehérváron és Nagykőrösön át Marosvásárhelyig egyre több helyen

441 szerveztek olvasóköröket, melyek alakulása a neoabszolutizmus kori hanyatlásukat követően, a kiegyezés után, különösen az Alföldön, egyre ütemesebb lett. Somogyban, országos viszonylatban, is az elsők között született meg 1828-ban a kaposvári Olvasó Társaság,

442 mely a szabadságharc leverését követően megszűnt. A megyében a kiegyezés után szintén gyorsuló ütemben alakultak az olvasókörök, melyek számbeli növekedését az urbanizáció, főleg Kaposvár ígéretesnek induló gyarapodása segítette, a vármegye elmaradott műveltségi viszonyai időszerűvé tették, a társadalmi rétegződés pedig ösztönözte. Az olvasókörök somogyi alakulásának tempója az alföldi mértékét ugyan nem érte el, de más régiókét viszont, mint például Baranyáét — Pécs nélkül — meghaladta.

443 A társadalom rétegződése is egyesületszaporító tényezőként jelentkezett a Somogy megyei olvasókörök esetében. Az anyagi helyzet alapján (a vagyonosok és a kevésbé tehetősek), foglalkozás szerint (például iparosok, földművesek, az utóbbiak a paraszti társadalom differenciálódását is követve esetenként továbbrétegződtek) és a figyelem középpontjába került vallási kérdéseknek megfelelően alakultak az egyesületek. Az olvasókörök — és általában az egyesületek — alakulástörténetét nehéz figyelemmel kísérni, mert egy tekintélyes részük — már csak csekély anyagi lehetőségeik miatt is — tiszavirág-életű volt,

444 s mindemellett tevékenységük gyakran a formaságokban merült ki. Az olvasóegyletek szerepét mindazonáltal — ismerve, elismerve sokoldalúságukat is — nem lehet bagatellizálni, hisz sok településen gyakorta csupán ez az egyesület jelentette a falu kulturális központját. Az olvasókörök kezdeti működése jóformán csak a hiányzó elemi iskolai ismeretek, az írniolvasni tudás és a számolás alapjainak elsajátítását jelentette, s majdcsak ezután következhettek a felolvasások, az előadások, később az éle-, a napi- és a szaklapok olvasása, továbbá egy-egy szakkönyv értelmezése. E tevékenységekben — mint Európában másutt is

445 — meghatározó lehetett a helyi honoráciorok, tehát az értelmiségiek munkája, hisz jórészt ők választották ki az olvasnivalót. A kulturális szerepkörük mellett fogalmazták meg az olvasókörök — ha volt — hol nyíltan, hol pedig burkoltan politikai törekvéseiket is. A valláspolitikai ellentétek hatására nőtt meg a nevükben is felekezeti hovatartozásukat is megnevező egyesületek száma. A munkásegyesület mellett az iparosok és a munkások is 441 Fülöp:95-\00.; Kovalcsik:W91-9S.; /rW/, 1986:5-6.; Hudi,\9Sl: 455.; Tóth D.: 10-12.; Csurgai-Erdös: 43. p. 442 Sipos: 27-28.p. 443 SML főispáni 183/1875. Hajdú: 199.; Kovalcsik: 11/97-98.; Lásd! még Bezdán tanulmányai. Kanyar, 1975: 502-503.p. 444 Tamás: 29.p. ^Habermas: 146-247. p.