Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
VI. Az egyesülettípusokról - A szakmai egyesületek
pezsgő egyesületi élet indult be, sok szakelőadással és saját megyei tanügyi lappal. A változást jelezte az is, hogy 1885-ös módosított alapszabályuk sokrétűbb volt az 1878-ban elfogadotténál.'' 27 A somogyi millenáris ünnepélyek egyik legfényesebbikét a Kaposvári Egyházkerületi Római Katolikus Néptanítók Egylete szervezte május 28-ra a somogyvári Kupavárba. A helyi rendező bizottság elnöke, Viniss Fülöp osztopáni plébános úgy látta, hogy „... mivel a kupavári ünnepélyek megtartása — az általános óhaj és érdeklődés miatt — most már nagyobb szabású, s ha nem is országos, de mindenesetre megyei s így nagy jelentősségü leend, ..." A század végére fokozatosan teret vesztettek az egyházak az állammal folytatott küzdelemben. Ezt a kulturális és erkölcsi veszteséget próbálták meg valamiképp ellensúlyozni. A felekezeti tanítóegyesületek (Csökölyben, Segesden, Somogyváron 429 stb.) megszervezésével azonban nemcsak az állami befolyást gyengítették, hanem — a fel-fcllobbanó vallási ellentétekkel — voltaképp egymást is. A Csurgói Esperességi Kerülethez Tartozó Római Katolikus Tanítóegylet alapszabályát 1882-ben terjesztették fel a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba jóváhagyásra. 430 A Külső-somogyi Evangélikus Református Tanítói Egyesület, melynek működési területe a járási és megyei határokat is átlépte, 1874-ben alakult meg az ún. Balatonmelléki Tanítói Körből. Ez az egyesület az egész korszakban végig folyamatosan működött. A tanítóegyesületek egyébként szociális feladatokat is elláttak, mert — ha csekély mértékben is —, de szükség esetén kisebb segélyekben részesítették tagjaikat és azok hozzátartozóit. Az oly sokszor emlegetett dualizmus kori polgári fejlődés számos értelmiségi szakmának teremtett egzisztenciát. Képviselőik az ún. úri közép-, illetve a középosztály részei lettek. Az örökölt, s még a századfordulón is korszerűtlen értelmiségi szakmai struktúra — vélhetően — kimutatható az intellektuális munkát végző által alakított egyesületek szakmánkénti összetételében is. Ennek árnyait illetően — legyen szabad utalni Huszár Tibor munkájára 431 — még sok feladat vár az értelmiségi-kutatásra. Mindenesetre a reformkorban megkezdődött tudományos és értelmiségi egyesületek, társaságok alakulása egyre gyorsabb ütemben folyt a kiegyezést követően. A somogyi értelmiségiek egyes csoportjai, az orvosok és a gyógyszerészek, a mérnökök és építészek, a vasutasok, a postai altisztek, a magán427 OL-BM-K-150-1886-VII-8-2915. Kelemen, 1982/a: 38-39. p. 428 SMLai. 1246/1893. 429 OL-BM-K- 150-VII/8-27073., 67212., 516669. 430 OL-BM-K-150-1883-V1I-8-6363. 431 Huszár. 16-26. p.
