Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A szakmai egyesületek

fűzve. így aztán a nagy-, közép- és kisbirtokos társadalom egyöntetűen lenne szervezve és végső gyökérszálaival elnyúlna a faluba is."

346 Az egyesülethálózat kialakult, de valószínűleg ez nem a kívánt mértékben történt, mert 1908-ban a Szövetség mindössze nyolc somogyi gazdakört mondhatott magáénak, pedig ekkor 18 volt a megyében, ez utóbbiak között működött olyan is, amelyik a központi alapszabályt töltötte ki. A szövetségnek igen rövid időn belül sikerült még 7 olvasókört és 36 hitelszövetkezetet megszerveznie.

347 A hálózatszervezö munkát jelentős mértékben akadályozta, hogy más, radikálisabb célokat megfogalmazó kisbirtokos szövetségek is tartottak falusi toborzó nagygyűléseket. A szolgabírók egyaránt igyekeztek ezeket és — különbségeket nem téve — a Magyar Gazdaszövetség rendezvényeit akadályozni. A megye alispánja, a Lábodi Gazdakör elnöke, gróf Széchényi Aladár felszólalására reagálva, kénytelen volt körlevélben utasítani a főszolgabírókat, hogy a Szövetség propagandamunkáját ne zavarják meg. Ezek után — 1909 és 1913 között — sikerült újabb 18 gazdakört megalakítani.

348 Mivel a somogyi gazdakörök egyikének sincs levéltári őrizetben lévő fondja, csak a helyenként meglévő főispáni bizalmas jelentésekre, a különféle sajtóperiodikákra és egyéb kiadványokra támaszkodva tudunk mérleget vonni az eredeti célok és a megvalósult eredmények között. A gazdakörök főleg a szakmai önképzés és a kulturális tevékenység terén értek el eredményeket. A elméleti szakmai foglalkozásokat télen tartották. Ennek keretében a gazdászati lapok írásait beszélték meg, szakmai vitákat rendeztek, gazdasági tanárokat és szakelőadókat hívtak meg (sok esetben a Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület segítségével), felolvasásokat tartottak, valamint a Gazdaszövetségen keresztül ismeretterjesztő füzeteket, továbbá mezőgazdasági könyveket terjesztettek. Ha egy község esetében csekély mértékben is, de összességében sokat tettek a falusi könyvtári kultúra emeléséért is. A Magyar Gazdaszövetség ösztönzésére

349 1 903-tól 1914-ig a megye 51 községi olvasóköre, hitelszövetkezete és 16 gazdaköre kapott 100-200 kötetes népkönyvtárat és általában egy-egy 20 koronás könyves szekrényt a Földmüvelésügyi Minisztériumtól.

350 Az adományozásokat — ha egyre csökkentve is számukat — a későbbi években is folytatták. A könyvtárak összetétele egymáshoz hasonló, szinte teljesen egyforma volt. A népszerűsítési igénnyel íródott gazdászati munkákon kívül magyar klasszikusokat, népszínmüveket és korabeli lektűröket tartalmaztak. Jelentőségük abban állt, hogy általuk az olvasás szélesebb teret nyert a falvakban. 346 Uo. 224. p. 347 Uo. 301., 327. p. 348 SML ai. 224/1905., 3333/1909., 6684/1909., 1987/1910. 349 SML ai. 3449/1902. 350 SML ai. 2659/1930.; főispáni 52/1905., 29/1908., 33/1910., 3/191 1., 14/1913., 39/1914., 35/1916. Magyar Minerva 5.