Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)
A Somogy megyei német és szlovák lutheránusok betelepülése és küzdelmeik a 18. és 19. században - Somogy megyei német nemzetiségű lutheránusság a 18-19. században, küzdelmeik a vallásszabadságért
Somogyszil betelepítése ís Hunyady Ferenc nevéhez fűződik. A falu 1733tól volt birtokuk, korábban a Széchényi famíliáé. Wölf cl, Döröcske német lelkésze, elég hitelesen írta le a sziliek telepítését. Az első lutheránus német telepen Nicolaus Sticckel a faluba 1830-ban költözött, a második német telepes Johann Wolf Döröcskéről jött családjával. 1833-ban Hunyady Ferenc Tolnában tett közzé körlevelet, majd Baranyában is, mely szerint hajlandó telepeseket fogadni birtokain. A családoknak házhelyet, hároméves robot- és dézsmamentes esztendőt, házépítéshez 1000 cserepet (zsindely), 5000 falitéglát ajánlott fel. Ez a felhívás indította el a mozgást a szomszéd megyékből. Mindenekelőtt a német telepesek Bonyhádról, Bikácsról, Apátiból, Majosról, Izményből, Hidegkútról, Gyünkről, Mucsfáról vándoroltak át, de a Veszprém megyei Lajoskomáromból is érkezett egy család. 1834. évi egyházi összeírás már 15 telkes, 5 kisházas és 12 zsellércsaládot sorolt fel. 1834-ben a német egyházközségbe Mihael Treuter tanítót szerzik meg Némediből, aki soproni értelmiségi családból (gyógyszerész) származott, líceum mellett teológiát hallgatott két esztendeig és a soproni énekiskolában is tanult, továbbá a Pest megyei Hartán tanítóskodott a német tanítási nyelvű iskolában. Igazi vezetőjévé vált a falunak, bár olyan szegények voltak a telepesek, hogy házról házra élelmezték. 1834-3 5-ben teljes terményük elveszett, a katasztrofális gazdasági esztendő miatt a német telepesek menekülni kezdtek a faluból. A tanító nagy erőfeszítéseket tett visszatartásukra, minden módon rábeszélte őket a maradásra. Mihael Treuter a 19. század eleji német tanítók példaképének tekinthető, aki hihetetlen nehéz viszonyok ellenére, számtalan más lehetőséget kapva, kitartott német hívei mellett. Stephan Schneider kismányoki, Georg Kramer mezősi származású német tanítók még biztosítani tudták az anyanyelvi műveltség komplex fejlesztését. A német anyanyelven folyó tanítás és művelődés Heinrich Gashaber, majd Karel Grosz tanítók alatt is folytatódott."'' Vámos, Hács, Polány, Somodor lakóinak egy része német telepes volt. Vámosra 1813-ban telepítenek németeket, 1862. évi vizitatio szerint 24 telkes. 13 kisházas és 8 zsellér volt. Tanítója Vincenz Kundi, majd Péter Wind), Joseph Kreig (Krieg), akik már korábban tolnai német településeken dolgoztak a német lutheránus iskolákban.' 1 ' Hácsra a lutheránus németek betelepítése az Inkey család által történt 1828-ban. Ezek is „contractualisták" voltak, mint valamennyi a 19. századi betelepítésből. Első tanítója a német Georgius Ritzel (Ritzl), aki tanult mester volt és már működött tolnai német településeken. Az 1862. évi vizitatio azután második tanítóként Konrád Löblt említette. 3 ' Polány valószínűleg 1830-32 között kapott német telepeseket, kis imaháza volt és haranglábat állítottak. Tanítójuk Heinrich Hai szer volt, aki korábban Szárazdon tanított, a községben 1847-ben már ő a tanító. Az imaházuk, amely 1840-ben épült, szalmával fedett és az iskola is ebben van. Somodorba a németek az egyházi vizitatio szerint 1846-ban telepedtek. Először 50 család. Contractusuk szerint 3/4 holdat kitevő „helyet" (házhelyet) kaptak, az iskolának adott telekért évi 20 napi robottal tartoztak földesuruknak. A szószékkel és oltárral ellátott imaházuk elég kicsi ugyan, de „a hanyag templomlátogatók részére elég". 130 fontos harangjukat Batthyány Kázmér földesuruktól kapták. Tanítójuk neve is ismeretes, Konrad Becker, aki 1826 ban Gyünkön született és 1851-ben került Somodorra. Itt a német anyanyelvű 7 3
