Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

A Somogy megyei német és szlovák lutheránusok betelepülése és küzdelmeik a 18. és 19. században - Somogy megyei német nemzetiségű lutheránusság a 18-19. században, küzdelmeik a vallásszabadságért

mutat, mint ahol a vegyes nemzetiségek közötti másságot még a vallási különbségekből adódó súrlódások, ellentétek is növelték. Az alábbiakban a német és a szlovák nemzetiségű településeké?! élő lutheránus egyházközösségek történetének vázlatával kívánjuk szemléltetni, egyrészt a német és szlovák betelepülés és betelepítés történetének néhány fontos vonását Somogy megyében, másrészt azon megfigyeléscinket is vázolni, hogy a lutheri reformáció milyen hatással volt a migrációra, továbbá milyen kulturális eredményeket jelenthetett a nemzetiségi lakosság részérc. A Somogy megyei lutheránus magyarság történetét egy másik munkánkban szeretnénk közreadni.

1

' A 19. századi alapítású községekben is éltek jelentős számban evangélikus magyarok. így az 1805-ben megszervezett bonyai, az 1813-ban létrejött somogyvámosi, 1816. évi alapítású gadácsi, 1828-ban már működő hácsi, 1832-ben keletkezett polányi, az ugyanekkor bejegyzett somogyszili és végül az 1846-ban összeírt somodori egyházközségekben a magyar lutheránusok száma a legjelentősebb.' Somogy /negyei német nemzetiségű lutheránusság a 18-iç. században, küzdelmeik, a vallásszabadságért A következőkben azokkal a német telepítésű helységekkel foglalkozunk, amelyek népessége többségében evangélikus német telepesekből állott a 18. századi betelepedésük vagy betelepítésük óta. A somogyi evangélikus községek három csoportra oszthatók nemzetiségi szempontból. Egyik részük 18. századi szlovák evangélikusokból állt, a másik települési csoportba német evangélikus lakosság élt, vagy primer telepítésként jött létre, többségük tolnai német evangélikusok bevándorlásából. Végül voltak magyar lakosságú evangélikus csoportok elenyésző számban, amelyekben a németség szórványban élt.

8 Somogy megyében a német nemzetiségű evangélikus lakosság tehát vagy közvetlen németországi területekről illetve Tolnából vándorolt át.

0 Mindenekelőtt a következő német telepítésű Tolna megyei falvakból érkeztek a családok: Varsád, Felsőnána, Kismányok, Mucsfa, Kcszőhidegkút, Kistormás, Kölesd, Bonyhád, Majos, Hidas, Zsibrik, Kéty, Paks, Bikács, Zomba, Szárazd. Ezek a falvak adták a somogyi német evangélikusság utánpótlását, illetve az első somogyi bevándorlók is tolnai németek voltak. A tolnai német evangélikus telepítéssel egyidőben Somogy megyében primer német evangélikus helységek is létrejöttek.

10 Az ún. „Schwäbische Türkey" területén, tehát Tolna-Baranya-Somogy megyékben azért is figyelmet érdemelnek ezek az egyházközségek, mert lakóik többségben nemzetiségi csoportokból állottak, tehát tanulmányunk fő témájához, a Somogy megyei nemzetiségek településtörténetéhez fontos részletekkel szolgálnak. Továbbá a hazai reformáció története szempontjából is külön érdekes fejezetet képeznek, mert attól függetlenül, mintegy 150 évvel később jelentkező településtörténeti, egyháztörténeti és vallástörténeti problémát mutatnak. Schmidt János is utal erre, megjegyezve a következőket kiadatlan kéziratában: ,, . . . a tolna-baranya-somogyi reformáció, lutheránusság... főként németországi evangélikus telepesekből keletkezett... az egyházmegye gyüleke-