Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

Somogy megye nemzetiségei az 1830-1840-es években - Somogy megye nemzetiségei az 1849. és az 1853. évi összeírásokban

rém falvaiból érkeztek a századfordulót követő évtizedekben is. Számukat Vas és Zala megyékből érkezők is gyarapították. így szükségtelen volt, hogy külországból telepítsenek az uradalmak munkaerőt. A pusztákon dolgozók különben is már bizonyították, hogy a munkákat, amelyek' az uradalombán jellemzők voltak, jól értik, elsajátították. A kateszteri térképek tanulmányozása, összevetésük a' József-féle katonai térképpel, valamint az 1802. évi .térképen látható településszerkezettel, alátámasztják az írásos források és összeírásokból levonható következtetéseinket. A falvak szerkezetének változásai, új utcák, falurészek kiépülése jelzi, hogy 1858-ra milyen nagy változások zajlottak le a terepüléseken. A kataszteri térképeken a belsőségek rajzai mutatják, .hova kerültek németek, magyarok,- horvátok. Az új falurészek kiépülési formája nemzetiségenként változott, mint ezt Hács esetében már említettük. Somogy megye nemzetiségei az 184c. és az 1853. évi összeír ásókban Vörös László 1849 májusában kezdte és decemberben fejezte be a vármegye összes lakott helyeinek összeírását, amelyet a Tolnai Kerületi Főbiztos rendeletére kellett sürgősen elvégeznie. Már a század húszas éveiben is foglalkozott a vármegye településeivel, s így nyilván ezért is rá esett a választás, a munkálatok irányítása. Augusz Antal leirata, nem tartalmazott utasítást térkép elkészítésére, az 1850-ben kinyomtatott nemzetiségi, térkép a megye megbízásából készült. Augusz viszont félreérthetetlenül utalt arra, hogy a „különböző népek vallási és nemzetiségi hovatartozása fontos érdek, amit a vármegye és az uradalmak egyforma érdekkel használni fognak . . "

21 Az iratokból kiderül, hogy elsősorban az egyházi adatszolgáltatásra számítottak, de a létező districtusok is remélhetőleg bizonyos választ tudnak adni hol, milyen népek és hitbéli tulajdonságokkal rendelkező helységek léteznek. A különböző nemzetek milyen számmal vannak képviselve ezen helségekben, pusztákon és predialitásokon . . . "." Világosan kitűnik, hogy az egyházi sematizmusok és a járások adatszolgáltatásai képezték Vörös László járásonkénti kimutatásainak alapját. Mind a katolikusok, mind a protestáns gyülekezetek pontos és folyamatos nyilvántartásokkal rendelkeztek,

23 s az Augusz Antal által hangsúlyozott „nemzetiségi", „nemzeti" összetételt is megadták Vörös László számára. Az 1850 előtti években is készültek pl. az evangélikus egyházkerületek névtáraiban anyanyelv, liturgianyelv és a tannyelvre vonatkozóan pontos kimutatások, amelyekből nem volt nehéz a települések nemzetiségi minőségét megállapítani. S a már kiadott es ismert geográfiai lexikonok (Korabinsky, Vályi) minden bizonnyal rendelkezésre álltak. Ezen forrást ismertető adataink után korábbi módszerünkhöz hasonlóan, kiemeltük a nemzetiségi lakossággal is bíró településeket és a következőkben járásonként, Vörös László hely-, névírásával közöljük.