Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

Somogy megye nemzetiségei az 1830-1840-es években - A nemzetiségi települések fejlődése a 19. század harmincas és negyvenes éveiben

Háccsal nagyjából cgyidöben kapták német telepeseiket ugyancsak Tolna megyéből Somogyvámos és Polány is, akik szintén evangélikus zsellérek voltak. Gadácsra és Somogyszilbe csak 1848 után érkeztek Tolnából lutheránus németek. Nagy- és Kisgadács Szil pusztája volt. Önálló községgé fejlődésében a németség betelepülése játszott döntő szerepet. Gadácsra Pusztaszemesről is érkeztek németek, akiknek erdőt kellett irtani a településhez.

8 Az 1814-ben telepített Mike 1823-ban, 1839-ben is újabb német betelepülőkkel gyarapodott. Kisberki hasonlóan a húszas években növekedett újabb német telepesekkel.

9 Korábban, Pesty Frigyes szerint, itt csak egy malom és vadászház állott. Weidlein valószínűnek tartja, hogy Gödréből és Homokról vándoroltak át a német családok, mert az 1930-as években megvizsgált tájszólásuk erre mutat.

10 Teklafalut 1839-ben alapította Czindery László, német dohánytermesztőket hozatva Tiltvány nevű pusztájára.

11 Czindery Lajos később is osztott telket, nyilván a dohányültetvényesek növelésére. Marcadó puszta Zselickisfalud prédiuma volt. 1844-ben telepített a földesúr hamuzsír-készítőket. Az ötvenes évek végén kétszáz német lakosa volt. Batthyány Ádám herceg és Biedermann Ottó több német faluból hívott német telepeseket, akik 1846-ban alapították Endröc falut. A 18. századi alapítású Bize határában feküdt Kisgyóta (Kis Gyóta). [857/58-ban német zsellérek kaptak itt erdőt, legelőt és kevés szántót.

1

'

2 Tudunk arról, hogy Sántosra és Zselickisfaludra is érkeztek az 1840-es évek első felében német családok, akik egy új utcát alakítottak az utóbbiban.

13 A következőkben azokat a településeket is felsoroljuk, amelyek német vagy magyar-német népességét 1848-ig újabb telepesek erősítették. Boldogaszszonyfára 1827-ben Tolna megyéből négy család érkezett. Kaposkcresztúrra négy német família letelepedését engedélyezte a Gál család. Hasonlóképpen Szcntbalázsra három zsellércsalád telepedett le 1846-ban. Babodra ugyancsak 1846- ban két német család érkezett a Tolna megyei Kismányokról. Jaba pusztára tíz katolikus zsellércsalád érkezett Veszprém megyéből 1841-ben. A Látrányhoz közeli Rád pusztára két alkalommal is kerültek német zsellérek. 1839ben, majd 1849-ben.

14 Mesztegnyőre a Hunyady család negyven főt szerződtetett Tolnából.

15 Pettend puszta benépesítését (lengyeltóti uradalom) Fechtig báró szervezte 1849ben. A katolikus németeket Veszprém megyei falvakból irányították ide. Fényes 1850-ben készített felmérésében utal az Öreglak mellett, vagy közelében fekvő Pettend pusztára, ahova tíz katolikus és kétszáz evangélista német lakost telepítettek.

111 Schmidt János hatalmas gyűjteményében megtalálhatók azok az adatok, amelyek a Somogy megyébe költöző evangélikusokat sorolták fel. így némi kiegészítést tehetünk az irodalomban, s a statisztikákban található képhez. Eszerint a községgé fejlődött Hácsra 41 evangélikus települt le 1853-ban. Gyalud pusztára tizenkét família. Bonnya pusztára 32 német zsellér költözött 1843-ban. Beterítő pusztára hat zsellércsalád költözött 1844-ben. Szilhez tartozó Pataki pusztára a Hunyady-család 1845-ben 51 zsellért telepített. Szerződésükben az építkezéshez, imaházhoz ingyen biztosítottak építőanyagot.

17 Kisgát (Kis Gát) 1847- ben tizenöt német zsellér famíliával szaporodott, 1850-ben újabb hat családdal. Németlad melletti Gyöngyös puszta 1850-ben negyvenhat német zsellért fogadott be.

18