Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)
A Somogy megyei német és szlovák lutheránusok betelepülése és küzdelmeik a 18. és 19. században - Somogy megyei német nemzetiségű lutheránusság a 18-19. században, küzdelmeik a vallásszabadságért
Ecseny egykor működőképes egyházközsége mellett, annak filiájaként szerveződött meg a német bevándorlás és szórványos betelepítés során Mocsolád, Toponár és Edde. Mocsoládra az összeírások tanúsága szerint a Vázsonyi uraság telepített már 1723 előtt német lakosokat. Tanítójuk a művelt német Gasper Faust, aki már a telepítés évében, 1723-ban Keszőhidegkútról került a faluba. Számos hívével együtt érkeztek az ottani egyházközség ellen erősödő nyomás hatására. Az új helyükön sem élvezhették sokáig a szabadságot, és ezért 1781-ig a német evangélikusok száma erősen megfogyatkozott. Toponáron és Eddén igen csekély számú német evangélikus jobbágycsalád telepedett le, akik „megfelelő egyházi gondozás nélkül elmagyarosodtak vagy elköltöztek." 32 Az ccsenyi gyülekezet filiáiban a német telepesek és zsellérek között lévita tanítók működtek, akik az istentisztelet mellett a temetési szolgáltatásokat is ellátták. A felsorolt négy fii iában a lelkész évente négy alkalommal szállt ki és osztott úrvacsorát. Ezen fíliák tagjai is döntő többségben németek voltak, akik a tolnai lutheránus falvakból vándoroltak át, s a 19. század eleji, illetve első felében folyamatosan migráló németség telepeinek lakóivá váltak.'"'' Somogydöröcske filiája Gadács. A török után a Hunyadyak birtoka. Hunyady János telepítette le az evangélikus németeket, akiket még a vallásüldözés korszakában is támogatott és jótevőjük volt. 33 / 3 Keszthelyi József feljegyzései szerint Gadácson először i8i6-ban telepedtek le németek, akik evangélikusok voltak és már szekundér telepesként érkeztek Somogydöröcskéről. Wölf el Gyula lelkészük szerint Gadácsot 1812-től kezdték német evangélikus telepesekkel benépesíteni. Ezek közvetlenül Tolna megyéből érkeztek és Hunyady Ferenc földesúr telepítette le őket. Bethel József adatait fogadja el Schmidt János is, mivel Bethel közel állt az eseményekhez, alig egy évtizeddel a telepítés után már a faluban lelkészkedett. 1824-ben a betelepített német telepesek házhelyet kaptak, családonként 4 holdat, de a „paktum" által kapott jelentős pénzt robotban kellett ledolgozniuk. A németek az uraságtól a templomra és iskola építésére nagy támogatást kaptak. Gusztáv Linde az első tanítójuk, majd Kasparus Linde, Ritzl és Lem le Henrik következett. A 18-19. század folyamán a német tanítók névsorát és rövid életrajzát is ismerjük. Felső líceumokon, sőt külföldi egyetemeken megfordult személyek tanítottak/ 1 ' 1 Bonnya szintén a Hunyady grófok által telepített falucska. Az első telepesek református és katolikus magyarok voltak, akik Döröcskétől kerültek 1 Soeben Bonnyára. Egy kéziratos tanulmány szerint a német telepesek közvetlenül Württembergből, másik csoportjuk szekundér telepesként Gyönk és Felsőnána német továbbvándorló csoportjaiból kerültek ki. Schmidt János nem látja megerősítettnek a közvetlen Württembergből történő érkezésüket, mert késői időpontnak tartja az 1805. évet, és szerinte ekkor már onnan nem érkeztek telepesek. Családnévelemzéscinek alapján a bonnyai németség betelepített családjait Felsőnánáról származtatja (Beck, Walter, Seller), továbbá Keszőhidegkútról (Kretschmann), azután Varsádról (Klein), végül kalaznói német családként jelzi őket (Grosch. Wächenz). Schmidt nyilván helyesen látja a kérdést, meri Felsőnánán és Varsádon voltak i8. századi Württembergből telepített német családik.
