Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

Somogy megye nemzetiségi népessége a 18. század, végén és a 19. század első évtizedében - Somogy megye nemzetiségi települései Korabinsky munkálatai alapján (1786)

katolikus faluja. Átkelő Szlavóniába. Babócsától két mérföldre feküdt magyar és német lakóit nem említi Korabinsky. Bélavár (Bellawar) a Brandau família római katolikus horvát faluja. Alsózsitfa ekkor egybeépült vele. 2 1/2 mérföldre volt Iharostól. Belezna horvát-magyar római katolikusok által lakott helység, egy mérföldre Légrádtól. Berzence a kanizsai járásban fekvő település, horvátok lakják. Korabinsky nem tud róla, hogy ekkor magyar és német lakói is vannak. Boda katolikus horvát falu a kanizsai járásban. Boldogasszonyfa a szigeti járásban katolikus németség által lakott település, ahol ekkor horvátokat is felsorol. Bolha magyar település. A benne található horvátokról nem tesz említést. Bonnya ismertetésénél nem tesz említést a lakosságról, nem tudja, hogy németek is élnek a faluban. Döröcske bemutatásánál magyar népességet említ. Nem jelzi, hogy ez német evangélikus többségű település. Endréd negyed mérföldre Koppánytól fekszik s német lakosok vannak többségben. Helyesen ítélve e település magyar-német népességű volt már. Boronka Gál József birtoka volt a „Fekete Bük" nevű víz mellett, két és fél mérföldre Somogyvártól, illírek (sokacok és vendek) lakták. Fájsz: római katolikus „illír" falunak jellemezte. Fiadról nem tudta, hogy a magyarok mellett horvát lakosai is vannak. Gadány megítélése érdekes módon teljesen nélkülözte a pontos adatokat. Magyar falunak jellemezte, tudjuk pedig, s több egykorú forrás, amely a Korabinsky művel egyidős, említette a szlovákságot és az itt található németeket is. Ganiást említve „illír" lakosságúnak jellemezte helyesen, ami alatt a sokacokat kell érteni Az egykorú kiadványok vendusokat is írtak. Gyékényesnél Korabinsky a helyes jellemzést adta. jelezve a magyarok mellett a horvátokat is. Hajmást ugyancsak helyesen ítélte meg, itt németek éltek többségben. A legpontosabb korabeli kiadvány, a Birodalmi Posta Lexikon - amelyet a következőkben teljes egészében bemutatunk a nemzetiségi falvak viszonylatában - úgy látszik nem ismerhette Korabinsky művét. Háromfán csak horvátokat említ, s nem emlékezik meg a vendekről, akik régtől fogva már ide telepedtek. Henész horvátok lakta község a szigetvári járásban, hasonlóan a kanizsai járásban fekvő Heresznyéhez. Homok a kaposvári járásban német község. Kapóit jól ítéli meg, magyar községnek tartja, bár ekkor már némileg a németség is jellemző, amely csaknem a negyedét tette ki a népességnek, a Posta Lexikon is magyar-német településként ismerte. Kára magyar falu, Korabinsky szerint magyar mezőváros, bár adataink szerint itt is figyelemre méltó számban németek is éltek már 1786-ban. Kötcse magyar falu, amely jó rákfogó hely. Valójában Korabinsky nem ismerte, hogy jelentékeny a németség száma. Libickozma (Kozma Libitz) megítélése nem helyes, nem tisztán magyar falu, hanem jelentékeny vend lakossága is volt. Kovácsi (Pusztakovácsi) a szigeti járásban fekvő német falucska. Liszó horvát települést Korabinsky nem ismerte. Miháld horvát telepeseit nem említi. Mike ekkor vegyes nemzetiségű település volt (magyar, német, horvát), Korabinsky nem említi. Miklósi érdekes módon magyar faluként szerepel a lexikonban, noha ekkor már figyelemre méltó német település. Mocsolád megítélése pontatlan, mert nem tisztán magyar falu, hanem magyar-német település. Mozsgóról azt tudja a lexikon, hogy horvát falu a szigetvári járásban. Az egykorú források horvát-magyar mezővároskának jellemzik. Mernyét „illírek" lakják, egykorú más források színmagyar településnek írták le. Magyarod népességének jellemzésében sem egyeznek