Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

A nemzetiségi falvak lakosságának további migrációja. A gazdasági-társadalmi mobilizáció néhány vonása a 18. század második felében

A NEMZETISÉGI FALVAK LAKOSSÁGÁNAK TOVÁBBI MIGRÁCIÓJA, GAZDASÁGI-TÁRSADALMI MOBILIZÁCIÓ NÉHÁNY VONÁSA A 18. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A 18. század derekán, majd a hatvanas és hetvenes években a megye különböző gazdasági mikro régióiban, továbbá a feudális nagyüzemekben jelentékeny előrehaladás mutatkozott. A megye településhálózata is szembetűnő módon fejlődik. Mindenekelőtt kialakult a „törzslakosság", azaz a stabil, telekkel rendelkezők csoportja, bár ez a folyamat nem ment konfliktusok és küzdelem nélkül. A század elején, a gazdasági conscriptîok világosan reprezentálják, hogy az úrbéri földeket a jobbágyok falvanként kapták, és a közösség adózott. Ez megfelelt annak a helyzetnek, hogy egy-egy település állandó mozgásban volt, gyakran cserélődött a falu lakossága. Mint korábban megfigyelhettük, volt számos olyan település, amelynek akár a fele is viszonylag rövid idő alatt továbbvándorolt. Mint Dél-Dunántúl más megyéiben, Tolnában különösen, de Baranyában, Zalában is tudjuk, a földesurak kezdték meg a birtokok rendezését, s azt követően a telkek szerinti adózást, a század harmincas éveiben már mind több helyen, a második felében teljesen általánosan a robottal történő munkaszolgáltatást.

1 T. Mérey Klára kutatásaiból és kitűnő tanulmányaiból tárul elénk a nagyuradalmak gazdálkodásának erőteljes fejlesztése. Az egyik legnagyobb uradalom a Hunyady grófé, aki a horvát és német népesség telepítésében is élen járt, a század második felében jelentékeny fejlesztéseket, gazdálkodásszervezési módszereket vezetett be, s a kisállattenyésztés terén is élen járt (juhtenyésztés). Szembetűnő jelenség, s a települések életében igen jelentős mozzanat a remanenciális földek és a visszaváltott irtásföldek révén a telkek növelése. Varjaskér, Libickozma, Henész, Korpád, Szil stb. helységekben alkotott telkekkel az úrbéri egységek jelentős növekedése következett be, amelyek révén a földesúri termény- és pénzjáradékok növelése vált lehetővé.

2 Az általunk eddig vizsgált nemzetiségi lakosságú községek határának fejlesztésében is jelentős előrehaladás figyelhető meg a nagyüzemek korszerűsítési törekvései nyomán. Mindenekelőtt a vizek lecsapolása, a malmok tömeges uradalmi kezelésbe vétele is komoly vízügyi munkálatokat igényelt, amelynek következtében jelentős területek lettek átalakíthatóvá jó legelőkké, kaszálórétekké.

3 Mind nagyobb teret nyert az a gyakorlat, hogy a feljavuló legelőkön, a parasztoknak bérbe adott réteken, messze jobb körülmények között gazdálkodtak a robotszolgáltatás fejében azok a gazdacsoportok, akiknek a domestikák tanúsága szerint mind erőteljesebben növekvő nagyállat- (ökör, tehén) állománya volt. Korábban utaltunk rá, hogy nemzetiségi falvainkba betelepített népesség között a hazátlan zsellérek száma a 18. század első negyedében rendkívül magas, de a század harmincas éveiben beáramló horvát, német népesség között