Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

Somogy megye nemzetiségi népessége a 18. század, végén és a 19. század első évtizedében - Somogy megyei nemzetiségi népességű települések Vályi András országleírásában (1796-1799)

Fájsz, Taszár. Fok (Vindornya-Fok), Lengyeltóti, Szólád, Szomajom, Dráva­tamási, Toponár, vegyes etnikumú települések. Vályi az „elegyes" kifejezést nem csak a nemzetiségre vonatkoztatta, ha­nem a több vallás gyakorlás esetén is ezzel adott jellemzést. Boldogasszonyfa, Döröcske, Ecseny, Fiad, Tótkér, Polány, Szil nemzeti­ségi népességű települések jellemzésére nem került sor. Nyilván nem kapott adatokat a községre sem. A szlovákokat (tót) pontosan megkülönbözteti más szláv etnikumtól, de a sokácok említése nem teljes. így Vályi nemzetiségi meghatározását sem tart­hatjuk teljesnek és pontosnak sem, de a 19. sz. fordulóján, vagy azt követő időszakban keletkezett országleírások, lexikonok sem tévedhetetlenek. A So­mogy megyei nemzetiségi településstruktúra pontosításához, kiegészítéséhez fon­tosnak tartjuk eredményeit beilleszteni az ekkor keletkezett többi hasonló jel­legű források közé. Vályi gazdasági adatai is természetesen nagyon szűkszavúak. Mégis nagy­jelentőségű utalások, mert a községhatárok minőségére a föld osztályba soro­lásával megerősítést kaphatunk korábban többször hangoztatott megállapítá­sainkra. Arra tehát, hogy a nemzetiségi lakosságú települések döntő többsége nagyon jó adottságú. Nem véletlen, hogy mind a német mind a horvát fal­vak egyenletesen fejlődtek vizsgált korszakunkban. A 18. század végi gazdasági adatok is alátámasztják, hogy a paraszti áru­termelésben jó pozícióik voltak, sőt külföldre irányuló kereskedelmi kapcsola­tokat is hasznosítottak mind az állatkeresikcdelemben, mind a borkereskede­lemben. Figyelemre méltó, hogy még szerszámkészítők is bekapcsolódhattak a Balkánra irányuló kereskedelembe áruikkal. Mind a németek, mind a hor­vátok jól kihasználhatták a Szlavóniába, Horvátországba irányuló kereskedel­met. Vályi munkája* mind adataiban, mind pontosságában megelőzi Kora­binskyt. A kettő együtt kritikával használva áttekintést ad Somogy vármegye etnikai helyzetéről. *Magyarországnak leírása. . . Készítette Vályi András Királyi Magyar universitásbeli pro­fesszor. Budán ... I. k. 1796. II. k. 1799. III. k. 1799. I Ielység neve Nemzetiség Vallás Földesura Gazdálkodás, távolság, egyéb Agarév horvát r. k. Festetics A kanizsai járásban fekszik, Agarév kitűnő minőségű földjei. Arats horvát r. k. Végh Szigeti járásban, másod 0. földjei vannak. Nagyatád horvát r. k. Czindery Igali járásban I. 0. földjei. Babotsa tót, rác, r. k. Végh I. osztályú földek. horvát ev. Bagola horvát r. k. Festetics Kanizsai járásban I. 0. földek. Bajom rácok (Kis Bajom) Barcs elegyes hor­r. k. Széchényi Szigeti járásban II. 0. földdel. vát falu

Next

/
Oldalképek
Tartalom