Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)
A Somogy megyei német és szlovák lutheránusok betelepülése és küzdelmeik a 18. és 19. században - A szlovákok betelepülése és lutheránus egyházközségeik küzdelme a vallásszabadságért
közösség. Ez természetesen nagy tévedésekre vezethetne. Tabra a magyar és a német lutheránus telepesek „a felsőbb megyékből" kerültek/ 5 A tabi lelkészek és tanítók közül többnek a nevét ismerjük, sőt életükre is találunk adatokat, amelyek viszont már alkalmasak a község nemzetiségi viszonyaira való következtetésre. Első papjuk a német származású Schiegler és Velics Péter voltak, Velics a Túróc megyei Lászlófalván született, anyja Dvorecz Köntsek Julianna. Ö volt a tabi protestáns szlovák-magyar gyülekezet megalapítója 1718-1719-ben. 1730-ig működött Tabon. utána a magyar Szalántzi Mihály, majd Amaszta Imre szlovák leviták ténykednek itt. Az ugyancsak szlovák származású Tomcsányi György és Masnitzius János következett, akinek prédikátorsága alatt indult meg a támadás a tabi eklézsia ellen a veszprémi püspökség részéről. A szlovák egyházközség elleni támadás során vesztik el imaházukat, harangjukat, s szlovák levitájukat, s megindult a magyar-szlovák egyházközség teljes szétesése, amely azután jelentékeny elvándorlással is járt. A lelkész maga is visszatért a Hont megyei Teszérre. 1745-ben Marcaliba idézett lutheránus és kálvinista prédikátorokat Tab és Bábony viszonyairól vallatták. Kétségbe vonták a református magyarok és a szlovák-magyar lutheránusok vallásgyakorlatát. Hiába hivatkoztak évszázados működésükre a kálvinisták, s mutatták fel a földesúri ,,szálló levelet" a szlovák lutheránusok, a templomuktól, papjaiktól megfosztották őket. 46 1746-49 között az ugyancsak szlovák Hrabovszky (Hrabuska) György működött Tabon, őt követte a kismányoki német gyülekezet magyar lutheránus papja, aki kiválóan beszélt és prédikált szlovákul, magyarul, németül. De ugyanakkor „vagabundus" életmódja miatt sorozatosan konfliktusai akadtak. Hasonló mentalitású a nagyon művelt Nógrád megyei szlovák-magyar származású Neogrády Mihály, aki a Wittemberg és Halle egyetemcin tanult. Németül, szlovákul és magyarul egyformán prédikált. Vidám mulatozó életmódja miatt kellett távoznia Tabról/ 1 ' A szlovák-német-magyar nemzetiségű Tabon Michael Piringer, aki Nyitra megyében született és a Tolna megyei német nemzetiség lakta Felsőnánáról érkezett Tabra, jól beszélt szlovákul, németül és magyarul. A községben több egykorú forrás leírása szerint, nemzetiségi ellentétek robbantak ki, amelyek többek között abból is adódtak, hogy a magyar katolikusok papjaik által feltüzelve támogatták a protestáns szlovák-magyar-német gyülekezet elleni jogfosztó támadásokat, templomuk, harangjuk elvételét, papjaik elleni fellépést. Piringer a keresztény szeretet és megbocsátás kiemelkedő alakja volt a faluban és környékén. A gyakorlatban valósította meg ezeket az elveket. Elviselte, hogy hívei előtt a katolikus pap fizikailag bántalmazza. Az ellentéteket 1775-ben Perlaky Gábor püspök azzal hárította el, hogy a tabiak kérését meghallgatva, beadványukat akceptálva „ . . . olyan papot adott, aki magyarul, de főleg tótul és minden sátoros ünnepen németül is prédikált...". 1755-ben nagy vita támadt a püspökség, a tabi gyülekezet és a földesuraságok között a papállítás ügyében. A szlovák, magyar, kisebb számban német község lutheránusai csak háromnyelvű papot voltak hajlandók elfogadni. A püspökség több ajánlata azonban hol a földesuraknál, hol a község lakóinál nem találtak helyeslésre. Sőt erős felzúdulás volt, amikor kiderült, hogy a pályázók hol szlovákul nem tudtak, más esetben németül sem vagy éppen nagyon gyengén tudtak magyarul.
