Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

Előszó

ELŐSZÓ E tanulmány a horvátok, szlovákok, németek betelepülésének és betelepítésének történetét tárgyalja Somogy megyében a török megszállás megszűnésétől a XIX. század közepéig. A téma azért is fontos, mert sem részlettanulmányok, sem összefoglaló munka még nem tárgyalta a nemzetiségek történetét e régióban. Somogy megye népessége döntően magyar volt, de a XVIII. században a települések egyharmadába különböző nem magyar népcsoportok kerültek, s a XIX. század közepéig vezetett vizsgálataink szerint a horvát, bosnyák, bunyevác, sokac, vend, szlovák és német lakosság számban, gazdasági erőben, kultúrában fejlődött. Sokrétű kapcsolat alakult ki a magyarsággal, s minden téren hatottak egymásra. Somogy megye története ennek a szláv és német populációnak a története is. Somogy megyében a különböző nemzetiségek nem alkottak nagyobb, egymással közvetlen kapcsolatban álló tömböket. Az egymástól kisebb-nagyobb távolságban lévő nemzetiségi települések, beékelődve a magyar tömbbe, mind gazdasági, mind kulturális téren kapcsolatban voltak. A délszláv népcsoportok interetnikus kapcsolatai kimutathatók Szlavónia, Muraköz, horvátországi régiókkal, ahonnan érkeztek. A somogyi németség egy része Hessenből, Közép-Bajorországból, SvábFrank vidékről érkezett közvetlenül. Nagyobb részük azonban szekundér telepesként elsősorban Tolna német falvaiból vándorolt be. Kisebb részük Baranyából, Veszprémből költözött új hazájába, Somogyba. A tárgyalt korszakunkban a migráció folyamatos jelenség, amelynek során a lakosság többször kicserélődött, de jelentős azoknak a településeknek a száma, amelyekben a 17. század végétől a nemzetiségi lakosság kontinuusnak tekinthető. A szlovák települések népessége a Felvidékről (ma Szlovák Köztársaság) vándorolt be. A vendek elsősorban Muraközből. A megyében a nemzetiségek a tárgyalt korban kisebbségek, a szlovákok lélekszáma a legkevesebb, a rájuk nehezedő nyomás következtében az elmagyarosodásuk is a leggyorsabban megy végbe. A délszláv népcsoportok Dél- és Délnyugat Somogyban megerősödtek, gazdaságilag is fejlődtek. A Tolna megyével határos kelet-somogyi mikrótájakban és a Zselic vidékén a németek települései jelentős gazdasági fejlődést mutattak, s sajátos belső értékrendjeik segítségével, továbbá egymással kialakított gazdasági és kulturális kapcsolataikkal, a 19. században is növekedtek. A kevés szakirodalom nem tudta tisztázni a nemzetiségek betelepítésének időpontját, az új hazájukban további migrációjukat, gazdasági törekvéseiket. Ezért e munka kísérletet tett ennek a hiánynak a pótlására. Tekintettel arra, hogy a levéltárak ebben a korszakban nem őriznek speciálisan „nemzetiségekre szabott" forrásokat, ezért munkánk a tömegadatokat tartalmazó adóügyi iratok