Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

A nemzetiségi lakosság betelepülése Somogyba. A török utáni migráció a Dél-Dunántúlon - Somogy megyei népesség elvándorlásának jelenségei az 1717—1718. esztendőben

szlovák zsellérek, akik e mesterséget űzték, az első összeírásukkor kapták e nevet, amely azután is megmaradt természetesen, ha közben változás állott be életükben. Fiaik apjuk nevét viselték tovább, noha más-más foglalkozást űztek. Mint említettük, az egész vármegye területét nem tudjuk átfogni a források töredékes volta miatt, de a migrációs mozgásirányok megfigyelhetők. A bevándorlás a megyébe elsősorban Vas, Zala, Baranya, Tolna, Fejér, Bács megyékből történt a török után, továbbá a vizsgált 1717-18. esztendőkben, a szomszéd megyéken kívül a Felvidék magyar és szlovák népessége, Szlavónia (Verőce megye), Muraköz adta a magyar és délszláv népcsoportokat. A népességmozgás másik fő iránya az elvándorlás. A megyéből más szomszédos és távolabbi területekre történő migráció okai hasonlóak a bevándorláséhoz. Tehát jobb rermészeti és társadalmi viszonyok keresése. Továbbá tömeges állatpusztulás, vagy embert pusztító fertőző járványoktól való félelem, vagy megtörtént járvány nyomában jelentkező elhalálozás, elszegényedés. A letelepedés vagy letelepítés alkalmával nyert kedvezmények elmaradása, lejárta. A következőkben megkíséreljük a Somogy megyéből történő elvándorlás irányát, méreteit felvázolni és ennek nemzetiségi vonatkozásait is kitapintani a 18. század első évtizedeiben. Somogy megyei népesség elvándorlásának jelenségei az 1717-1718. esztendőben A megyéből történő elvándorlásnak, „transmigrációnak" sincsenek folyamatos és az egész vármegyét átfogó forrásai. Egykoron, az adózók figyelemmel kísérése céljából a vármegyei adószedő folyamatosan vezette az összeírásokat, de azok valószínű elveszhettek, töredékük maradt fenn. Ha nem is a teljes megyei viszonyokra, de Somogy egy részére 1717 és 1718-ban számba vett elvándorló lakosságról több fontos következtetés levonását teszi lehetővé.

30 E források a megyéből történő elvándorlást regisztrálták igen nagy pontossággal. Az elköltöző jobbágy- és zsellércsaládokról megtudhatjuk, Somogy megye mely falujából hova költözött. Magyarország melyik megyéjébe, városába, falujába. Ezek az összeírások sajnos kisebb számban maradtak meg az új betelepedést kimutató conscriptióknál is.

31 Ugyanezekben az esztendőkben természetesen elkészültek a vármegyei domesztikák is. Ezekkel történő összevetésből jól látható a migráció néhány fontos jelensége. így mindenekelőtt az éppen letelepülő magyar és nemzetiségi népesség mozgásiránya, gyors továbbvándorlása, új, kedvezőbb adottságú területekre. Eléggé megbízható feleletet kapunk témánk szempontjából fontos kérdésekre. Nevezetesen arra, hogy mely Somogy vármegyei községekből történt elvándorlás, és az érintette-e a török után a megyében kialakult horvát populációt? Továbbá a somogyi magyarságot milyen mértékben? Tekintsük át először az 1717. évi elvándorlást, az összeíróval haladva Okorágról kapunk tájékoztatást. Tizennégy magyar elvándorlót ismerünk. Kettő Tolna megyébe Bonyhádra, tizenketten Baranyába költöztek, mégpedig ketten közülük Pécs-