Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

Somogy megye nemzetiségi településeinek gazdálkodásáról

Vármegye megnev ezése 1[ehségek száma Magyar Német Szláv Összesen TOLNA 194 12S 497 63 318 i 857 198 672 BARANYA 355 124 307 66 249 31 989 222 545 SOMOGY 312 201 539 21 811 18 370 241 720 PÉCS 10 860 4 030 i 400 16 290 Összesen : 861 465 203 160 408 53 616 679 227 A számok elemzése érzékelteti, hogy miért Tolna és Baranya megyék „latrák cl" népességük német és szláv rétegeiből Somogy megye településeit. Ezek az arányok egész vizsgált korszakunkra jellemzőek voltak a németség és a délszlávság (horvát, sokác, bosnyák, bunyevác) vonatkozásában. Somogy megye nemzetiségi településeinek gazdálkodásáról Somogy megye német és szláv nemzetiségi lakosságú településeinek alakulását tekintettük át népességük fejlődésére fordítva a fő figyelmet. Mint látható, a korábbi időmetszetekben vázolt helyzettel összevetve, nem egyenes vonalú népcsségfcjlődésről szólnak adataink. Nem egyszerű növekedés vagy csökkenés biztosan kirajzolható vonaláról beszélhetünk, hanem nagyon sokirányú társadalmi mozgásról. A török titántól végig kísért fejlődés hol népességcsökkenést, hol pedig -gyarapodást mutat. A magyarosításnak korszakainkban nem találtunk szembetűnő nyomát. Bár néhol a magyar és német, vagy magyar és horvát nemzetiségű falvakban felléptek egymás ellen a bíróválasztás során. Az események mögött azonban gazdasági, hatalmi kérdések húzódtak meg. Egyházi liturgia nyelvében fel-fel bukkanó vitában azonban már a település magyar és nemzetiségi népességének ellentéteit láthatjuk, s küzdelmüket anyanyelvük fenntartásáért. A népesség növekedő tendenciát elsősorban a németség településein mutat, de a horvátoknál is. Csökkenő fejlődési vonal a szlovákság településein figyelhető meg a 19. század első felében. Mind a 18. századi fejlődés, mind pedig a 19. század első öt évtizedének gazdasági viszonyai, valamennyi etnikai csoport részére egyenlő gazdasági esélyeket biztosítottak. A különbségek abban mutatkoztak, hogy milyen területre, morfológiai, vízföldrajzi és növényföldrajzi körülmények közé kerültek a betelepítésük időszakában. Teljesen más feltételek mellett gazdálkodhattak középvagy felső Somogy vidékén, mint a Dráva ártéri viszonyai között. A kialakult árutermelésük milyen piacokhoz feküdt közel és a vármegye útviszonyai menynyire segítették a paraszti árutermelést, vagy annak elmaradottsága milyen mértékben akadályozta a táj piacokba való bekapcsolódásukat. A Dráván túli régiók és a Dunántúl Dráva térségében fekvő kisrégiói eléggé szorosan kapcsolódtak egymáshoz etnikai és gazdasági vonatkozásban is. Somogy megye kercskedclemtörténetének monográfusa, Szili Ferenc kutatásai alátámasztják településtörténeti vizsgálódásunknak több időmetszetben tett megállapításait: „...Itt (Somogy megyében - Sz. L.) a különböző nemzetiségi és