Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

Somogy megye nemzetiségi népessége a 18. század, végén és a 19. század első évtizedében - Somogy megye nemzetiségi települései Rumy Károly megyeleírásában

piacon jelentékeny jövedelemre tettek szert. Ugyanez jellemző a Rinya völ­gyében prosperáló horvát településekre. Ha helyesen értelmezzük Rumy kurta megjegyzéseit a nyelvre, a beszélt nyelvre vonatkozóan, akkor világosan látható, hogy a vegyes nemzetiségű köz­ségekben a többnyelvűség erősödik meg. Egyházi forrásaink - így az evangéli­kus esperesség kimutatásai, a tanítási és liturgianyelvről - megerősítik ezt. A 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben, amikor az egyházi elemi iskolák elég szilárd hálózata működött már, a Ratio Educationis rendelkezései alapján, a falvakban a többnyelvűség rohamosan terjedt. Ennek a gyakorlatnak a nacionalista szellemiségű, a nemzetállam eszményét támogató iskolamagyaro­sítás sem tudott gátat szabni, mert a mindennapi élet és gyakorlat szükségsze­rűen írta elő, a gazdasági életben, a piacon, vásárokon, közigazgatásban, vallási és hitéletben, a családi és közösségi szokásokban, kapcsolatokban. Korabinsky, Vályi, az 1804-1809 között keletkezett Birodalmi Posta Lexi­kon, az 1772. évi községösszeírás, a Lexikon Loco rum adatainak összevetése, kritikai elemzése együttesen lehetővé teszi a Somogy megye nemzetiségek lakta falvaiban a pontosításokat. Elsősorban a horvát népcsoportokra vonatkozóan, továbbá a vendekre tett utalásokra. Ezen összevetésekből az is látható, hogy Rumy Károly munkálatai értékes nemzetiségi vizsgálatoknak számítanak. JEGYZETEK Somogy megye nemzetiségi népessége a 18, szazad végén és a iç. század első évtizedében î Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. (Kiadja a magyar békeküldöttség.) Lexicon Locorum Regni Hungáriáé Populosorum Anno 1773 Officiose Confcctum. Budapest. 1920. Somogy megye: 198-20K. p. Az eredeti fogalmazvány SML Somogy Vármegye Közgyűlésének Protocolluma 1772. Az 1772. évi gyűjtést a szolgabírók végeztették kerületenként. Jelentéseiket a főszolgabírók összegezték járá­sonként, s ezek kerültek a vármegyei jegyzőkönyvbe, amelynek tisztázatát felterjesz­tették a Helytartótanácshoz. 2 SML Ürbérrendezési ir. IV. 1. g.: Szentmárton, Potony, Babócsa, Tarany. Aracs (Aracska Szellu), Agarév (Za Selo Agarev), Bolhó, Belezna. 3 SML Ö 640. Szlovák családok a következők: Miholka, Kulinka, Novak, Benes, Bicsán, Divicsan, Koncsek, Peknyi, Drahos, Pukanyek, Pavelka, Miczhaliczka, Svanyara, Matula, Zavodnik, Placsi, Metyoka, Rabak, Buzek (Buczek), Surek, Zaskolik, Gabula, Mizerak, Zviva Dubosli. Havelka, Mesnyik, Plaska, Hornyecsek, Kriveczk, Polacsek, Hugyecz, Pavelka, Szlucsek, Blasek, Smetana, Pucsek, Cziberey. 4 SML Ö. 640. Az 1772. évi összeírás a kisebbségben lévő szlovákokat nem jelölte. Csak az etnikai többség alapján adta meg a falvak nemzetiségi jellegét. 5 SML Ö. 650. Torvay cum Lull a. 6 SML Ö. 657. Zics. 7. SML Ö. 572. 8. SML Ö. 572. Az összeírás nincs összesítve. Ügy tűnik, hogy befejezetlen dokumen­tum.

Next

/
Oldalképek
Tartalom