Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)
Somogy megye nemzetiségi népessége a 18. század, végén és a 19. század első évtizedében - Somogy megye nemzetiségi települései Rumy Károly megyeleírásában
Aliháld, Rumy szerint „római katolikus magyar és horvát nyelvet beszélő lakosai vannak". A 18. század húszas és harmincas évek forrásai is horvátmagyar nemzetiségű falunak jelezték. Rumy idézett megfogalmazásában nem kell asszimilációs jelenséget felfedezni. Ez pontos utalás arra, hogy horvát és magyar nemzetiség élt együtt." „Porrog magyar és vend („Incolae sunt hungari et Vandali R. Catholici") lakossága és a 18. század húszas éveitől élt békességben egymással. A vendeket a Festeticsek telepítették a 18. század húszas éveinek végén. Sántz, más összeírásokban nem fordul elő. Rumy szerint római katolikus németek lakják. Valószínűleg Festetics György telepítette őket le. Szentmiklós zömében horvátok lakta falu, a 18. sz. hetvenes éveiben települt magyar jobbágycsaládokkal. Szenyér „római katolikus magyarok, szlávok keveredve." jelzi Rumy. Összehasonlítva korábbi adatainkkal tudjuk, hogy itt horvátok éltek.-' Zákány teljesen horvát nemzetiségű falu, római katolikusok. 24 Rumy e/után negyven pusztát sorol fel, amelyek lakóira azonban nem tett megjegyzést, ugyanúgy mint az 1784-86-ban keletkezett deseriptio sem. Nagy veszteség ennek elmaradása, mert más forrásainkban találunk utalást arra, hogy szinte törvényszerű folyamatnak tekinthető, hogy a szomszéd megyékből, vagy az ország távolabbi vidékéről Somogyba irányuló migráció a pusztákat éri, s onnan nyomulnak azután be abba a faluba, amelyhez az uradalmak igazgatása szerint tartoztak. Mivel néhány pusztán eltérő nemzetiségű lakosok éltek mint a településen, ezért nem mondhatjuk ki biztonsággal, hogy lakói azonosak vele. A következőkben a kaposi járás településeinek lakosait vesszük számba, természetesen azokon a helyeken, ahol nemzetiségi népességet találunk a deseriptio szerint. Sárd mezővárosban katolikus magyarság mellett rácokat említ Rumy, bár telepített szerbeket sem korábban, sem későbben nem találunk az egész vármegyében, kivételt Szigetvár és Kisberény képezett e téren, továbbá a Balkánról kisebb csoportban menekülő, vagy vándorló szórványokat a 18-19. században.-'' Toponáron magyarokkal keverten éltek szerinte szlávok, akik valószínűleg horvátok voltak. Mint korábban láthattuk a különböző korokban, szórványban éltek itt horvát családok is. Buzsákot római katolikus „szlávok" lakják Rumy szerint, de e tág meghatározás a népességnek közelebbi jellemzését kívánja, ha valóban kíváncsiak vagyunk e település nemzetiségére. A Lexicon Loco rum „illírt" említ, számos gazdasági összeírás horvátokat sorolt fel, s egész kutatásunk a 18. század első felében horvátokat talált a faluban. Knézy Judit kutatásai bizonyítják, hogy horvát népcsoportok vannak jelen. Biztos, hogy a sokác és bunyevác népesség még a századfordulón is látható. Ecsenyt pontosan jellemzi a szerző, valóban evangélikus német település a Perneszi család tulajdonában. A katolikus német Szülőkhöz hasonlóan híres dohánytermelők éltek a faluban. Gamás, Rumy jellemzése szerint katolikus szláv település, kutatásaink horvát-magyar falut mutatnak, továbbá vendeket. 2(i
