Dobai András: Somogy Vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában - Somogyi Almanach 50-51. (Kaposvár, 1989)

I. Az abszolutisztikus berendezkedés első kísérlete: Windischgrätz magyarországi megbízatása

Windischgrátz az újdonsült tisztviselőkre támaszkodva sem tudta helyzetét megszilárdítani. A tavaszi hadjárat eredményeképpen, de különösen a hatvani és isaszegi csaták után Bécsben fokozódott az elégedetlenség a herceg tevékenységével kapcsolatban. Kübeck báró március 29-én kelt Schwarzcnberghcz intézett bizalmas jelentésében elemezte Windischgrátz igazgatási rendszerének hibáit.

24 Kübeck fő problémát az ország széttagoltságában látta. „A táborszernagy ... az apró részletek tömegének nyomasztó felelősségét veszi vállára, ezáltal óhatatlanul elveszti az áttekintést és ez olyan ellentmondásokat eredményez, amelyek mind a kormánynak, mind neki magának kárára vannak" — írja Kübeck. Windischgrátz hitelének rontásában nagy szerepe volt Jellasicsnak, aki azzal vádolta a herceget, hogy „többet kormányoz és szervez, mint komandiroz". „A szüntelen áskálódások s a herceg részéről tényleg elkövetett katonai hibák és tévedések nemsokára megtermettek a maguk gyümölcsét."

25

— Április 6-án Windischgrátzet leváltották főparancsnoki tisztéből s ezzel együttjárt politikai bukása is. Ferenc József „a polgári tárgyak vezetését" Magyarországon és Erdélyben „ideiglenesen az ottani összves hadseregeink főparancsnokságával immár megbízott báró Wcldcn táborszernagyra"

26 ruházta. Egy héttel Windischgrátz leváltása után — április 13-án — tárgyalta az osztrák minisztertanács Kübeck beszámolóját a Magyarországon kialakult helyzetről és Windischgrátz bukásának okairól. Az okok között Kübeck felsorolja többek között a kezdeti katonai sikerek nem kellő kihasználását, a lázadásban részt vett magyarokkal szemben tanúsított vétkes elnézést. Közrejátszottak a bukásban a polgári igazgatás melléfogásai (Missgriffe der Zivilverwaltung) és ezzel összefüggésben a Windischgrátz által kiválasztott személyek alkalmatlansága.

27 Weldcn csak rövid ideig állt a magyarországi és erdélyi csapatok élén. Ennek a rövid időszaknak fontos eseménye volt. hogy Stadiont Bach váltotta fel a belügyminisztérium élén és május 12-én császári kiáltvány adta tudtul a cári intervenció megindítását. „... hogy Magyarországot a honi és külföldi gonosztevők nyomasztó jármától megszabadítsa..."

28 A hónapokon át tartó titkos tárgyalások és alkudozások sora zárult le 1849 tavaszára: az osztrák kormányzat „közvetlenül Bécset és ezzel az egész birodalom létét látta veszélyeztetve".

29 amikor az „utolsó mentsvárhoz". Miklós cárhoz fordult: nyújtson fegyveres segítséget „a társadalmi rend védelmére, az anarchia ellen folytatott szent küzdelemben".

30 A cári intervenció megindulása után az osztrák kormányzat ismét nagy erővel látott hozzá a Magyarország újjászervezésével kapcsolatos terveinek gyakorlati megvalósításához. „A quid faciendum Magyarországot illetően — életkérdés a birodalom fennmaradása szempontjából..." — fogalmazta meg a kérdés jelentőségét az egykori teljhatalmú kancellár. Metternich. Scwarzenbcrghez írt levelében.

31 Hogyan jelentkezett ez a kérdés Somogy megye esetében? Kikre támaszkodhatott a Windichgrátz-féle igazgatás a megyében? Hogyan alakult az önkormányzatától megfosztott megye sorsa 1849 első hónapjaiban? Erre keressük a választ a következőkben.