Dobai András: Somogy Vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában - Somogyi Almanach 50-51. (Kaposvár, 1989)

VI. A vármegyei autonómia korszaka (1860. okt. 20—1861. nov. 5.) - 2. A megyei bizottmány megalakulása és működése

Sziget járás: Marcali járás: Báti István Kozma Sándor Az újonnan alakult megyei bizottmány egyik első teendőjének tekintette a közbiztonság megszilárdításának kérdését, ekkor döntöttek a megyei pandúrok újbóli alkalmazásáról, a létszámot az 1848. éviben állapítva meg — ugyanakkor azonban továbbra is fennmaradt a csendőrség intézménye — némi átszervezéssel. s ez a későbbiekben számtalan konfliktus forrása lett.

281 A főispáni utasítások tizedik pontja értelmében a megyék közigazgatási szükségleteire vonatkozó költségvetési tervezetet jóváhagyásra a helytartótanácshoz kellett felküldeni. Somogy ebben a kérdésben úgy döntött, hogy mivel ez az eljárás hosszabb időt venne igénybe, s ezalatt a megyei közigazgatás pénz hiánya miatt könnyen elakadhatna, az első alispán feladatává tették, hogy „a rögtöni szükségletek" fedezéséről gondoskodjék. Az ilyen és ehhez hasonló intézkedések egyre határozottabban mutatták, hogy a megye új hivatalnoki kara önállóan kíván cselekedni, s ez Bécs egyre növekvő aggodalmát váltotta ki. Ennek példája Fekete Lajos igali főszolgabíró magatartása, aki hivatalának átvételekor kijelentette, hogy a soproni főtörvényszéki elnökség rendelkezéseire nem hajlandó reagálni. Bécs aggodalmát tükrözi Vaynak a-főispánhoz intézett levele, mely szerint „ha ezen példát a többi választott főbírák is követik, az igazságszolgáltatás szenved csorbát".

282 Aggodalmat váltott ki Bécsben az a hír is. hogy még mindig forgalomban vannak a forradalmi magyar kormány bankjegyei, a Kossuth-bankók. „A felforgató párt" embereinek célja — írta Majláth a főispánokhoz intézett sokszorosított körlevelében —. hogy „az osztrák papírpénzek értéktelcnítésévcl a Kossuth-jcgyeknek érvényt szerezzenek".

283 Körlevélben hívta fel a helytartótanács a főispánok figyelmét arra is. hogy az olaszországi ezredekbe besorozott magyar katonákhoz „zugírkászok közbejöttével" olyan irományok jutottak cl, amelyek „egy lehető felkelésre készítenek elő". Majláth ennek meghiúsítására szólítja fel a főispánokat, anélkül, hogy részletes utasítást adna. hiszen „e baj sikeres meggátlása a helyi viszonyok és egyének ismeretét feltételezi".

284 A Bécsben érzett aggodalmakkal összecseng Szőgyény-Marich január elején keltezett naplóbejegyzése is: „A megyékben itt-ott már majdnem tökéletes anarchia uralkodik; egyik sem akarja magát az utasítás szerint szervezni s tényleg az 1848-as törvényeket foganatosítják. A főispánok nem akarnak, vagy nem tudnak s nem mernek ez ellen fellépni..."

285 Bécs reakciójaként Majláth január elején a főispánoknak küldött leirata már megfogalmazta, hogy az osztrákok számára Pest megye kívánalmai elfogadhatatlanok és a megyék közigazgatását szigorúan a Diploma szelleméhez kell igazítani, mert az uralkodó „a kijelölt vonalon túlterjeszkedő kísérleteket ... meg nem engedi".

286 Ez a „viszonylag szelíd hangú leirat"

287 csupán előzménye volt a konzervatívok közreműködésével fogalmazott

288 január 16-i uralkodói leiratnak, amelynek bevezetőjében Ferenc József így jelölte meg az Októberi Diploma célját: „az ősi törvényes intézmények lehetőleg gyorsan és épen tartva állíttassanak vissza", ezzel kapcsolatos várakozásai nem teljesültek ugyan, de „a nyilvános élet első túlcsapongásait... a régen nélkülözött köztevékenység fölhcvüléseinek" tulajdonította. Egyes megyék azonban a bizottmányok választását arra használták fel. hogy a tagok közé