Dobai András: Somogy Vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában - Somogyi Almanach 50-51. (Kaposvár, 1989)

III. Somogy a világosi fegyverletétel után — az ostromállapot évei (1849. szept.-1854. máj.) - 7. A pénzügyigazgatás kiépítése

7. A pénzügyigazgatás kiépítése Az 1848. évi törvények VIII. cikkelyének bevezetője kimondja: „Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai minden közterhet különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselik."

188 — A közteherviselés bevezetésével, a nemesi adómentesség megszüntetésével biztosítva volt az egyik alapfeltétele annak, hogy az ország elinduljon a kapitalista fejlődés útján. Az első népképviseleti országgyűlésnek azonban már nem volt ideje arra. hogy a gyakorlati megvalósítást — a megfelelő adózási kulcs kidolgozását — elvégezze. így azt egyéb teendőkkel együtt a későbbi hónapok teendői közé sorolta. 1849 őszén a megváltozott katonai és politikai helyzetben ez már összefonódott az ország beolvasztásának politikájával. „A forradalmi 'vétkek' megtorlásán kívül a győztes hatalom semmiben sem buzgólkodott annyira, mint az új adóztatási rendszer kiépítésében."

189 Ezt a buzgalmat minden bizonnyal fokozta a birodalom rendkívül súlyos pénzügyi helyzete, amelyről tanulságos adatokat közöl egy 1876-ben megjelent átfogó tanulmány.

1 1847 1865 A birodalom összes bevétele: 151 546 561Ft 516 227 816Ft A birodalom összes kiadása: 157 151 647 Ft 548 705 412 Ft Hiány: 5 605 086 Ft 32 477 596 Ft „...hogyan süllyedhetett a birodalom 1847-ik évtől kezdve annyira, hogy 518 000 000 Ft évi államjövcdelme mellett most már... évi szükségeit fedezni sem képes...?" — teszi fel a kérdést a szerző, aki a hanyatlás okait a rendkívül magas katonai kiadások mellett a hivatali apparátus felduzzadt létszámában látja. A birodalom népét 35 000 000 fővel számolva — becslése szerint — a községi hivatalnokokon kívül minden 117 lakosra esik egy hivatalnok. Emellett „... előidézte a birodalom ezen romlását az 1849-ik évben a közigazgatás minden ágában inaugurált centralizáló és germanizáló bureauctraticus rendszer, mely lerombolva a birodalom kapcsában lévő országok históriai emlékeit, százados alkotmányát és állami önállását az egész birodalmat abszolút kormányzat alá igázta, ... rendszabályaival az alattvalók szívében a kormány iránti pietasnak még utolsó csíráját is elfojtotta..."

191 A Habsburg birodalom hivatali apparátusa a maga abszolutikus módszereivel közvetett és közvetlen adók formájában igyekezett a lakosságból annyit kipréselni, amennyi hatalmi pozíciója fenntartásához elengedhetetlenül szükséges volt. illetve amennyit a rendelkezésre álló hatalmi eszközökkel cl tudott • 192 érni. Az 1848 előtti Magyarországon az egyenes adót a hadiadó és a háziadó képezte, melyet a porták és dikák alapján vetettek ki a megyei hatóságok. Az önkényuralmi rendszer az egyenes adókkal — föld-, ház-, épületadó. kereseti adó. jövedelemadó — a jövedelemforrást adóztatta, ezáltal az adóztatásnak kétségkívül korszerűbb formáját vezette be. A jövedelmek kezelésére a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó pénzügyigazgatási szervezetet hoztak létre, amely 1851 februárjában az osztrák adórendszer magyarországi bevezetésével