Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához
A nagy számban Segesdre gyűlt szegénységtől „az ott való póroktól félve írja Tahy ,Ferenc 1555-ben:433 „vigyázni kell, nehogy ők valami csalárdsággal megvehessék a segesdi várat. Ekkor tájt a vármegyei törvényhatóság Segesden székelt, és ide hívták össze a megyegyűléseket is. Az 1554—1555-ös nagy török (támadás után újra „erőre kapott” a vidék népe! Folytatódott az intenzív szőlőművelés, illetőleg a borkereskedelem. 1559-ben a segesdi polgárok külső, ún. extremus szőlőhegyeiről földesuruknak, Báthori Andrásnak írott levelükből értesülünk . . .”434 vlagyon minékünk szőlőnk más földön, Nádasdy Tamás urunk földjén .. . Vagyis a Segesden ma is meglevő Böhönye alatti felső-hegyi ,és az ötvöskónyi határ felé eső alsó-hegyi szőlők mellett másutt is béreltek szőlőket; Nádasdy-tól elsősorban szőlőhegyet. Panaszuk szerint Nádasdy szenyéri tiszttartójának hiába adták meg a bor utáni dézsma- tizedeket! „Ö azzal meg nem elégszik, hanem a dézsma után a többit is elfoglalja tőlünk.” A polgárok Nádasdy Tamástól kérnek védelmet a szenyéri túlkapás miatt. . Nádasdy szenyéri kapitánya, Orosztonyi Péter ekkoriban valóban „különös gonddal” kezelte a jelentős szőlő-, illetőleg bortermelést. 1556- ban az egyik szenyéri tiszttartó Kanizsáról kér kölcsön [hordókat. Ugyanakkor kéri urát, Nádasdy-t, |hogy „vitesse el a borokat a Balatonon . át.”4:l5 1557 májusában ugyancsak Orosztonyi ,írja,,:!G Nádasdy közvetlen megbízottjának, Csányi Ákosnak, hogy „a szenyéri körzetben lévő [(tehát a segdsdi érdekeltségű!) borokat már mind behordat- ta”. Hátra .van még a .hol.ládi (Hollád—Bari hegy) borok beszállítása. Közli, hogy a dézsmaborokat is megadták. Alig van már „kintlevőség”. Nádasdy parancsát kéri, hogy „hova vitesse” azokat, mivel ha kell. személyésen kíséri a szállítmányt Kanizsáig! Ez a nagy bortermés alig (fért el a szenyéri várban. Orosztonyi szerint437 „ott künn a bástyákon több bor nem fér el. A palánkon [lévő bástyában lévő borokat is ki kellene m'érni...” Azért ,nem teszi, mivel keveset, csupán „két pénzt” lehet értük kérni! Ugyanakkor jellemző a környékbeli borok minőségére, hogy „még két krajcáros”, vagyis igen gyenge borok is vannak . . . Világos tehát, hogy 1557 .tavaszáig a segesdiek is megfizették — a szenyér'ieken keresztül ,— a Nádasdynak járó dézsinabort! A következő évben pedig már kevés lett a termés! Orosztonyi azt írja 1557 novemberében,438 hogy „kevés bor lett”. Pótlásukról dec. 25-én gondoskodott, mert .akkor jelzi levélben, hogy „a borokat megmegvetette”. Még arról beszámol, hogy „mennyi a veres és mennyi a fehér bor és mifélék”. . Vagijis, Rebben az időben Sgmogyban, de Szenyér és valószínűleg Segesd környékén is egyaránt termettek vörös és fehér bort! Ezek után az is kiderült, hogy miként egészítették ki a kevés bőrterméküket a szenyérie'k! A segesdiek külső, extrenus ‘szőlőhegyén (talán Holládon!) termett összes borát egyszerűen .fegyveres erővel elszállították. 100
