Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához
kosnak, majd a segesdi alispánként is tevékenykedő Antimusnak egy — nyilván udvarházzal, curiával beépített — nagyobb földesúri telke, fundus curie-ja. Láttuk tehát Segesden az Árpád-kori, 1284-ben említett királynéi curtis-t és a XIV. század végi, a királynéi mezőváros, városközpontjának egy főnemesi kézben lévő fundus curie-ját. Mit jelölhettek valójában a XIII—XIV. századi curtis, curia, fundus curie kifejezések? Bolla Ilona szerint340 ia curia, a cuútis, az udvar <— a XI—XII. században — egy állandó helyen lévő rezidenciát jelentett, amelyhez házi felszereléseik, sőt gyümölcsösök is tartoztak. ,Segesd esetében 1284-ben, több közeli-távoli birtok, így Dénes és Oszlopán, de nyilván még más is — közvetlen irányítási körébe sorolható. Magánlak a curíis-nak a területe — minden esetben — több lakóépület és egyéb építmény befogadására volt alkalmas. Ha csupán az ún. nemesi udvarhelyeket (curtis- okát) nézzük, akikor például Csák Miklós copies vértesi udvarhelyén 1231-ben és 1237-ben is épületéket említenek, amelyek (1273-ban — többek között — három, egy tető alatt lévő házat jelöltek. 1318-ban pedig Péter fia, ,Jakab mesternek „olyan nagyméretű curiája” volt, hogy mind őt, mind az egész rokonságát és leszármazottaikat is befogadhatta.341 Ezeket az udvarházakat általában körülhatárolták, régebben árokkal vagy sövénnyel, illetőleg más egyébbel! Azt is láttuk, hogy Zámbó Miklós segesdi curiája, fundus curie-ja esetében, hogy az uradalom földesurának udvarháza, telke a királynéi mezőváros központjában, a piactéren állt. Ez a jellemzőjük a kisebb nemesi, földesúri udvarházaknák is. Javarészt a település belsejében, a faluban, többnyire a templom közelében emelkedtek. Ugyanakkor a szorosan vett belsőségeken: a veteményeskertéken, a gyümölcsösökön kívül, gyakran csupán 10—20—30 holdnyi szántóföld tartozott hozzájuk, így 1299-ben például Mátyás ispán örsi palotájához (palfítium) •— egy gyümölcsösön és erdőré’szen kívül — mindössze 32 hold tartozott.342 Zámbó segesdi mezővárosi curiahelye még kisebb kellett, hogy legyen! Éppen a mezővárosi polgári, kézművesi lakhelyek, boltok miatt, amelyek a viszonylag zsúfolt, sűrűn beépített centrumban, a piactéren álltak. Mégis megközelítőleg ez a curiahely mekkora lehetett? lEr’re a kérdésre talán tudunk feleletét adni, mivel szerintünk Segesd civitas, illetőleg hospes település is 1241 után fejlődhetett ki. Éppen az akkor betelepült idegen telepesek igénye szerint! Milyenek is lehettek ezek a „szabályozott” hospes falvak? Ezekre vannak különböző összehasonlító adataink! Egy nemesi kúriahely, vagy belső telek, >a Soltész, vagy hospes falvakban éppen kétszerese volt a jobbágyi eleiknek. 1279-ben 80x80 helyi öl és általában négyzetalakúak, Vagy legalábbis tömzsibb formá- júak voltak (oldalarányaik szerint 1:1, 1:4, 1:2,5). Nógrád megyében például 120x240 métereá volt egy ún. nemesi kúriahely.343 Az ilyen udvar- , vagy curiahelyekhez hozzátartoztak különböző szolgák, illetőleg jobbágyok, 'S ha a tulajdonos (földesúr nem mindig 85
