Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához

már az előzőekben is kifejtettük, ezek a királyi kápolnák tehát egyben az állandó jellegű királyi, királynéi lakhelyre, udvarhelyre is utalnak.336 Vagyis tehát ßegesd főesperesi székhelyén — már a XI—XIII. században meglévő i— királyi kápolnához mindenképpen hozzátartozott a királyi lakhely, az udvarház, a curtis is.

A királyi, királynéi — kápolnával rendelkező — curtis, udvarhely, amely talán a későbbi Udvard, Udvarnok településsel egyezett meg, külön „vonzotta” a segesdi comitatus comesénak segesdi curiáját, illetőleg lakhelyét. Mivel a XIII. század első feléből (1245) a segesdi megyés ispánról (comesról) is tudomásunk van, így az ispáni székhely (amely fegyveres kíséret elhelyezését is jelenti!), illetőleg az esetleges hozzá tartozó Árpád-kori vár, erődítmény kérdése is rögtön szóba kerülhet. Volt-e Segesden — a királyi, királynéi korai udvarház, lak mellett — az Árpád-kori ispánsági lakot is talán, de a katonai kíséretet (mindem képpen befogadó, a jelentős központra felügyelő, /vigyázó erődítmány, vár? A iFelső-Segesden — a víztorony melletti — 1981-ben /végzett régészeti ásatásunk azt bizonyítják, hogy ilyen mindenképpen létezett! A Nováki Gyulával és Sándorfi Györggyel az 1984-es évben végzett segesdi földvárrekonstrukcióink337 még a formájára, kiterjedésére is meghatározható képet adnak. (15—16. ábra)

Az ispánsági laktól, de tálán a korai királyi laktól elkülönített szállása, udvarhelye (curtisa) is lehetett Segesden, a későbbi időiben talán már a XIII. századtól a királynénak. 'Hiszen ,1282 táján az özvegy királynénak a budai várban is — a királyi udvartól elkülönített — szállásuk, „domus nostra”-juk volt. A XIV. századi források az óbudai királyi várat királynéi várként jelölik. I. Lajos uralkodásának idején is az özvegy királynénak Magna Curia (Kammerhof) .elnevezésű várbeli háza létezett. S így az 1284-ben em\Lítött segesdi kiráj/ynéi curtis-t (udvar, uduarhély) elképzelhetjük egy különálló kir'álynői „domus nostra regina”-nak! Annál is inkább, mivél a későbbi időben, a XIV. században másnak, sőt másoknak a curiái is szerepelnek Segesden. így 1394- ben a Segesd civitas-b&n — az akkori zálogbirtokosnak, Zámbó Miklós királyi tárnokmesternek a curiáját említik.338 Antimus fia György és fia .— szolgálataik egyéb jutalma mellett — viszonylag tekintélyes összegért, 200 aranyforintért vásárolta meg ezt a curiát. Az 1395-iben történt királynéi, majd országbírói birtokmegerősítésnél erről, mint fundus curie-ről szólnak.

Ez a megjelölés — ebben, az időben a segesdi városi (civitas) ut- cá’s-rendszerű, jobbágy, illetőleg polgár kézműves telkekre, udvarhelyekre (fundus curiek-ra) vonatkozott. Az oklevélből azt is tudjuk, hogy a Zámbótól megvásárolt fundus curie vagy egyszerűen curie a civitas központjában, in loco fori, vagyis a város piacterén állott. Még azt is megjelölték, hogy kelet felől a Benedek szűcs curiájával volt határos.339

A város centrumában a piactéren (ahol általában a plébániatemplom is állt!) léteztek a gazdag kézműves házak, az ún. boltok és azok telkei. Ezeknek a szomszédságában állhatott Zámbónak, a zálogbirto84