Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
VI. REGESZET1 ES MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMI,EKEK SEGESDRŐL™ 1. A segesdi várról. . . a) A források alapján Az ,előző öt fejezetben megkíséreltük összegezni a Segesdre vonatkozó forrásokat, illetőleg történeti adatokat. Ezekben több helyen érintőlegesen felhasználtuk a régészeti adatokat, illetőleg a rájuk vonatkoztatható utalásokat. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a régészeti szempontból legfontosabb bizonyítékok a segesdi várra, illetőleg castel- lum-ra, valamint a különböző egyházi építményekre, templomokra, a ferences kolostorra és a városra, a civit,asra, oppidumra maradtak fenn Ezek adják tehát sorrendben is a fejezetünk feldolgozási témarendjét. Azzal, hogy ez természetesen kiegészül az 1981—87 között végzett régészeti kutatásaink eredményeinek a bemutatásával is! Nézzük elöljáróban részletesebben a forrásokból kideríthető segesdi középkori vár, castellum kérdését! Sajnos, á segesdi Árpád-kori várra vonatkozó közvetlen forrásula- lás egyelőre nem került elő. Bozsóky P. Gyerő ferences kutató'1'11 1348-as várk astély-adat,a is forrásadat nélküli feltételezésre épül. Művében az 1404-es évnél már Segesden várat említ. Kiss Gábor idézi pontosabban ezt az elsőnek mondható vár adatot :',8° ,,Z:si gmond 1404-ben Marczali Miklós néhai erdélyi vajdának és rokonságának zálogosította el 8020 forintért „castrum nostrum Segösd"-öí. Vagyis, 1404-ből kapjuk az első pontos forrásutalást a segesdi 'királyi castrum-ra, azaz várra. Hegy ez a vár milyen formát, típust mutathatott, arra viszont megközelítő adatunk, leírásunk, de még utalásunk sincs jelenleg! 1526 utáni időből a segesdi castrum, vár említés helyett már a castellum et fortOilitium megnevezés lesz a gyakori. Ugyanakkor a segesdi királyi castrumot, majd a Marczaliak, a Báthoriak tulajdonába lévő castellumot, illetőleg fortalitiumot a magyar vár kutatások szinte egyáltalán nem próbálták meg értékelni! Kiss Gábor ugyan a következeket írja:'181 „A hódoltság idején Felső- segesdet a törökök elfoglalták, a lerombolt kolostor helyén erődítményt emeltek . . . Az erődítményt el’ső ízben 1554. évi török kincstári adó- lajstrcmban említik.” Vagyis, az 1404—1566 között létező segesdi vár, castellum topegráfai helye egyszerűen nincs feltüntetve, eltűnik. A várakkal foglalkozó szakirodalom szerint viszont 1566-bana régi, a XIII—XVI. századi kolostor helyén, annak falaiból, köveiből épülhetett fel az 1566—1687 közöt létező ún. török erődítmény, vár! Ez á bizonytalanság a segesdi várral foglalkozó szakirodalomban szinte mindenütt fellelhető! Vagyis, általában két különböző várhelyet tételeznek fel (minden közelebbi megjelölés nélkül!). Az egyik a XV—XVI. századi vár, castellum, fortalitium helye, míg a másik a kolostorból, vagy a helyén épített török erődítmény, várhely lenne! Viszont, ez a két várat feltételező topográfia, teljesen téves'és hamis! 107
