Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

A kiadó köszönti a hetven éves szerkesztőt

net idején (1790—1868) címmel írta. Számtalan levéltárral kapcsolatos cikket, tanulmányt is írt, továbbá Somogy megye levéltára címmel kötetet jelentetett meg 1962-ben. De érdekli a megye ipar- és gazdaság- története is. Az utóbbi területen elsősorban az agrárnépesség problémái foglalkoztatják. Somogy agrártörténetéből írta kandidátusi disszertációját 1972-ben, amelyik később kötetben is megjelent, Somogy megye agrártársadalma az első földreformtól a szocialista mezőgazdaságig (1920— 1949) címen. Ugyancsak jelentősek politikatörténeti kutatásai és a nyomukban született munkái. Mindenekelőtt az önkényuralmi rendszer berendezkedését vizsgálta, de feldolgozta a Tanácsköztársaság utáni állapotokat is; és foglalkozott a felszabadulás hónapjainak somogyi eseményeivel.

S még valamit a szerkesztőről, ha röviden is, lévén, hogy ez a fajta munkássága ugyancsak jelentős. A könyvektől, az irodalomtól gyermekkora óta soha nem szakadt el. Nemcsak mint olvasó, hanem mint figyelő, bíráló, népszerűsítő sem. Levéltári munkája mellett is kerít idői az ilyen jellegű tevékenységre. Mutatja ezt számtalan recenziója, továbbá az, hogy két és fél évtizede szerkesztőként — Vörös Károllyal együtt — irányítja a Somogyi Almanach füzetsorozatot. A sorozatban — a jelenlegivel együtt — közel ötven kötet látott napvilágot, közöttük olyan országos hírre jutott, ma már a magánkönyvtárakban és a közkönyvtárakban féltve őrzött munkák, mint például a Rippl-Rónai kötet, László Gyula, Takáts Gyula írásai, Erdélyi Zsuzsanna népi imádsággyűjteményének első kiadása. A Somogyi Almanachban, s ez külön növeli a vállalkozás értékét, ismert és elismert nevek mellett pályakezdő irodalmárok, kutatók is helyet kapnak.

Szerkesztett Kanyar József számos egyedi kötetet is. Szerkeszti továbbá a Szántódi Füzetek sorozatot, főszerkesztője a Somogyi Honismereti Híradónak. Rovata van — ő szerkeszti — a Somogy című folyóiratban is, Szülőföldünk címmel. Ugyanakkor, s mindezekkel párhuzamosan, levéltári évkönyvsorozatként megindította a Somogy megye múltjából című történeti tanulmánysorozatot, amelyik már közeledik a huszadik kötetéhez. Az eddigi kötetekben összesen több száz történelmi tanulmány jelent meg. Erről az évkönyvsorozatról nyilatkozta egy helyütt a következőket:

,,A Somogy megye múltjából című levéltári évkönyvsorozatnak pedig az volt a célja, hogy bennük alapvető köz-, hely- és régiótörténeti tanulmányokat tegyek közzé, részben a Somogy Megyei Levéltár anyagára támaszkodva, részben pedig olyan forrásokból, amelyek nem találhatók meg a megye levéltárában. Így sikerült szinte Somogy megye középkorát valósággal rekonstruálnunk (Komjáthy Miklós, Borsa Iván. Szákály Ferenc, Magyar Kálmán ,stb. forrásközléseivel.) Ezt a tevékenységet szeretném tovább folytatni ismeretlen hódoltság-korabeli források felderítésével és közreadásával. Miért vállaltam e kiadványok szerkesztésének és kiadásának kockázatát? Szerettem volna valamit bizonyítani általuk. A vidéki Magyarország ma jelentősen elszakadt az or8