Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához
.tartózkodott ott, ^akikor az udvarházat t’iszt, udvarbíró vagy Segesd esetében nyilván a curialis comes irányította. Zámbó 1349—95-ös segesdi mezővárosi piactéri fundus curie-jától nyilván jelntőségében, pagyságábani és másban is eltért a királyné 1284- ben említett segesdi curiisa, udvarháza. Ez a királyné : olyan reziden- ciáját, udvartartását is jelentette, ahová a szolgák, a szolganők sokasága, az udvarnokok, az udvarispán és a bíró is tartozhatott. Közvetlen központja Tehetett a királyné il269-ben és még 1295-ben is említett segesdi magánüzemének, prédiumának. Természetesen ide tartoztak — az irányítás, az ellátás és a szolgáltatás szempontjából — comitatusba, úgynevezett megyéibe szervezett, a segesdi ispán, főispán irányítása alá tartozó különböző (az előzőekben már részletesen tárgyalt!) települések népei. ]A királynék segesdi curtis-át, a mindenhonnan ideszállított termények, különböző javak begyűjtőhelyókénit is számon kell tartanunk! Ugyanakkor a segesdi XIII. századi királynéi curtison, akár az .udvartartás számára szükséges tekintélyesebb palotát (legalábbis erődített udvarházat!) is el lehet jképzelnünk! .Még jobban a XIV. században, amikor már többnyire a királyi, királynéi udvartartás számára ;— az ilyen fonto'sabb rezidenc’iális helyeken, mint Segesden is — várkastélyok, icastellumok, sőt várak is megépülhették. 2. A segesdi castellum és vár A segesdi királyi, királynéi udvarház, curtis védelmére Felső-Se- gesdem az ún. Várhegyen épült Árpád-kori földvár maradványait 1981- ben tártuk fel.344 Ez az Árpád-kori vár nyilvánvalóan, 1241 után korszerűsített formában meglehetett a segesdi conütcutus, illetőleg királynéi uradalom központjaként szereplő Segesden. Engel Pál írja:345 ,,a királyi birtok alapvető szerkezeti eleme a vár”. A királyi birtok várainak egyértelmű megnevezése a castrum. Kis Gábor szerint346 ez a forrás — Segesddel kapdsolatban i— 1404- ből származik: ... castrum nostrum Segösd említéssel. Bozsóky Pál 1404-gyel kapcsolatban írja,347 hogy Marczali Miklós Segesden és Babó- csán a már jneglévő várakat .megerősítette ... Vagyis, a XV. század elején már 'említik a segesdi birtoktést, uradalom központjának cast- rumát, várát. Ebben az időben a segesdi birtokot új urai, a Marczaliak átszervezték. A század elejére — a fejérkői várbirtok mellé — kialakították a babócsai váruradalmat. 1474-ben, amikor a Marczaliak és a Báthoriak fiúágon való kihalása esetére kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek, (szerepel castra Babolcha et Fejirkew .. .348 vagyis az uradalmak központjai. Ugyanakkor, 1474-ben a segesdi birtokot is említik, de vár nélkül. Valóbzínűleg azért, mivel ekkorra már a babócsai váruradalom egyik részuradalma lett Segesd. így csupán az oppidum Se- gesdet jelölik meg különböző birtokokkal, tartozékokkal. Az 1474-ben kötött szerződés során említik Marczali György feleségét: Generosa Domina KATHKO VOCATA Filia dicti condam senioris 86
