Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához
A források iszerint legalább ö't középkori egyház, köztük egy ferences kolostor és a későközépkori (XVI—XVII. századi) református, valamint a felső-segesdi római katolikus (Szent Katalin) templom helyének azonosítását a régészéti fejezetekben kíséreljük meg elvégezni.331 V. FORRÁSADATOK SEGESD XI—XVII. SZÁZADI TOPOGRÁFIÁJÁHOZ 1. iKirályi, királynéi, főúri udvarházak (curiák) Segesden Segesddel kapcsolatban — (már régészeti kutatásaink előtt is — gyakran felmerültek azok a kérdések, hogy a fontos római — és középkori .hadiút •— csomópont mellett, annak őrzésére létezhetett-e már az Árpád-korban valamilyen erődítmény vár? Ha a római előzményéket nézzük, akkor a közeli Felső-Bogáton római villa került elő. A mai Fel- ső-Segesden lévő hármas dombon >— az előkerült római téglák alapján — gondolhatunk egy római építményre, talán erődítményre.332 Arra a kérdésre, hogy ezek valamilyen formában vagy állapotban, egyáltalán romként is fennmaradtak tvolna a X—XI. századig, egyelőre még nem tudunk válaszolni! Az bizonyosnak látszik, hogy ,Bogát vezér egyik udvarhelye — már a X. század első felében — a római telep (villa) közelébe települt.333 Ügy tűnik, hogy a X—XIV. századi segesdi királyi, királynéi központok ettől nyugatabbra, inkább fenn a hármas do,m|bon lehettek! Ha először a forrásadatokat nézzük, akkor a XIII. század első feléből, 1241-ből vannak közvetlen adatok ta hercegi, illetőleg a királyi szálláshelyre. Hiszen a súlyosan sebesült Kálmán herceg itt, a segesdi központban pihent meg Kristó Gyula szerint, akár több hétig is.334 Ugyanakkor a tanulmányunk elején részletesen tárgyaltuk, Jiogy a XIII—XIV. században a királyi család milyen gyakran (IV. Béla főképpen télen!) felkereste a segesdi udvarházát, birtokközpontját. Amikor ezt a gyakori XIII—XIV. századi, viszonylagosan hosszadalmas időzést a jforrásolkkal bizonyítottuk, egyben az itteni udvartartásuk is bizonyítottá vált! Valamint felmerülhetett a mindehhez elengedhetetlenül szükséges, jól védhető királyi, királynéi lak, curia vagy kastély meglétének kérdése is. (Az utóbbiak pontos megnevezéséről az eddig ismert források még hallgatnak.) (8. ábra) A királynéi udvarházra, curtisnra vonatkozó első — általánosnak mondható — adat is viszonylag késői, 1284-ből való. Az udvarhoz tartozó — Segesd melletti — középkorban elpusztult Udvarnok, Udvard településről is csupán a jXV. század első feléből tudunk először. Hog^ ez a királynéi Curtis pont az Udvard, Udvarnok faluval egyezhet meg, egyáltálán nem biztos. Bár I. Géza királynak a Komárom megyei Ud- vardon lévő curiájáról, illetőleg a mellette lévő Szent Márton kápolnájáról már 1075-ből tudunk.335 Jankovich Miklós hasonlóan korai királyi udvarhely meglétének a bizonyítékát látja a Segesden is létező királyi kápolnában. Mint azt 83
