Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
IV. Segesd egyházi szervezetei (XI-XVII. század)
lom mellett valamiféle iskola is működött (jóllehet, működésére egyetlen adatunk nincs!). Éppen ezért, a különböző, ott található egyházak Segesd korai művelődéstörténeti képéhez szolgáltatnak fontos adatokat. 2. A segesdi plébáiiia és királyi, királynéi kápolna (XI—XVI. század) A segesdi plébániára vonatkozó első hiteles közlés Pelagius és István bíbornokok már említett 1216. évi oklevelében maradt fenn.242 Ez a veszprémi püspök, valamint az esztergomi ébsék közötti joghatósági vitáról számolt be. Jankovich Miklós szerint243 ez azt is jelentette, hogy ennek a pernek már több éves előzménye volt. Eredetileg tehát a segesdi plébánia parochiális királyi kápolna lehetett, amelyet a XII—XIII. század fordulóján eladományoztak, illetőleg főhatóságát a veszprémi püspök szerezte meg. 1250-ben ugyan Jakab segesdi plébánost IV. Béla király „capeltanum nostrum”-nak, vagyis királyi kápolnának nevezi. Az említett 1216-os pert, úgy tűnik, hogy az esztergomi érsek nyerhette meg, mivel 1269-ben a király a segesdi plébániát, joghatóságilag visszajuttatja a veszprémi püspöknek.244 Egyelőre csupán néhány gondolattal kívánjuk megvilágítani a fenti források hátterét. Vagyis, a segesdi parochiális királyi kápolna a XII— XIII. század fordulóján — az ecclesia propria joggyakorlásának megszűnése után — teljes jogú ecclesiává (plébániává) alakult át! Ez az átalakulás, illetőleg a veszprémi püspök joghatósága alá tartozó ún. exemptus királyi kápolnák, majd eccles'iák nem szívesen veszítették el kiváltságos szerepüket. 1319-ben már újra tudunk arról, hogy a segesdi plébános a lövöldi, a sasadi, az örs-i i(Buda) plébánosokkal együtt — Tamás esztergomi érsek bíztatásába és tanácsára — joghatósága alá helyezkedtek és megtagadták a veszprémi püspöknek a visitato címen őt megillető procuratio és egyéb illetékek (et ali episcopalia iura) megfizetését.245 lető procuratio és egyéb illetékek (et alia episcopalia iura) megfizetését.245 Többszöri kiközösítés, tárgyalás után 1321-ben XXII. János pápa László pécsi püspököt bízza meg az ügy kivizsgálásával. 1327-re már István veszprémi püspök és Tamás érsek is meghalt, de, utódaik, új pápai bírák kijelölésével folytatják a pert. 1330-ban már új perről is tudunk. Ez a segesdi plébános és a pannonhalmi apát közötti ún. tized- per. 1332-ben a segesdi plébános, Pósa egyszerűen megtagadja az apátságnak járó tizedek megfizetését és az idézésüket sem vette figyelembe. Ezért kiközösítik és meghagyják a somogyi plébánosoknak, hogy a pannonhalmi apátot „vezessék be a segesdi tizedek tényleges birtokába”.240 Ezután több, mint negyedévszázad múltán, 1358-ban szerepel Lukachius plebanus de Segusd. Lukács pontos rangját az 1365-ben kiadott két oklevélből ismerjük meg, vagyis segesdi (Segusdiensis) plébános és királynéi káplán (capellanus speciális). 1381-ben ezt a címét már Chikó István váradi kántorkanonok viselte.247 Az 1330-as tizedper 1414-ben újra szerepel az oklevelekben. Ekkor a somogyi plébánosok között felsorolt Jakab segesdi plébánost is elítélik a pannonhalmi apátságnak járó tizedfizetés elmulasztása miatt.248 68
