Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
III. A segesdi királynéi uradalom szervezete
erdőispánságo.k alakítása, illetőleg a korábbiak vármegyévé szervezése”. Az első királyi erdőispánságdk 1200 táján jöttek létre. így az Üjvár megyéhez tartozó sárosi (dél-sárosi) vidék a XIII. század elején lett erdőispánság. A későbbi Zólyom, Liptó, Turóc és Árva megyék csíráit az ekkor létrejött erdőispánságok alkották. Pálóczi Horváth András szerint®8 a segesdi uradalom és a hatalmas királyi erdőuradalmak fejlődésében van közös vonás. így ezeken — a nagyrészt lakatlan — érdős vidékeken a következő fejlődés figyelhető meg több eset’ben is: 1. királyi birtok, 2. királyi uradalom, 3. ispánsági szervezet, ,4. vármegye. 'Segesd esetében 1. királyi, hercegi birtok, 2. királyi, királynéi comitatus (1245—1271), ispánnal az élén, 3. királynéi comitatus (1271—1389), ispánnal az élén, 4. királyi, királynéi magánuradalom (1389—1417 között), többnyire főúri bérletben. A segesdi comitatus erdőispánságként való szereplését látszik felvetni Székely György.1" Szerinte Belső-Somogy, a későbbi Somogy vármegyének ez a hatalmas erdőterülete nem tartozott Somogyvár alá. A XII. században az egész vidék Segösd néven szerepel. Valamivel későbben Segösdvára ennek a résznek a, székhelye volt. Véleményünk szerint 1241 után Segesd comitatus több településének hospesékkel való benépesítése már túlmutat az erdőispánsági jellegén. Segesd a XIII. században a királyi, királynéi praíedium (uradalom) és comitatus szerepet is egyszerre tölti be. Érdemes tehát követni a segesdi királyi, királynéi comitatus és a praedium XIII—XIV. századi kezdeti, majd a XV. század eleji végleges széthullási folyamatát. (3—9. ábra) 5. A segesdi királynéi comitatus, uradalmi szervezet felbomlása (XIII—XV. század) Mielőtt a segesdi uradalmi szervezet bomlásának folyamatára részletesen kitérnénk, meg kell vizsgálni a possessio Segesd-del (1394), illetőleg a segesdi uradalom több településével kapcsolatban feltűnő ún. populi, vagyis a királyi, 'királynéi birtokok — a szabadok iés a szolgák között — elhelyezkedő társadalmi rétegét, amelyben a népek (populi-k) elnevezése jelezte ezt az átmeneti állapotot. Szűcs Jenő jellemezte jól ezt a fbrmát.-00 Vagyis IV. Béla 1257—1267 táján — a maga uradalmi reformjával — megteremtett újfajta paraszti status liberatis fogalmát nem teoretizálta, hanem alattvalóit egyszerűen „népeinek”, azaz po- puZi-k-nak nevezte. A népekkel kapcsolatos földesúri terhek szerkezete Somogybán,, Segesd vidékén, de országosan is rokon. Itt is egységesen pénzcenzust szedtek. ((A királyi népektől 2 pondus összeggel többet.) A populi-k fizették az ünnepi terményadót, valamint a .„megszállás” címén kivetett szolgáltatásokra is jelentős mértékben igényt tartott a király, illetőleg a királyné. Létrehozva ezzel az ún. jobbágyi állapot kezdetleges előképét, amelyhez természetesen a szabad költözési jog nem tartozott hozzá. így szerepeltek a segesdi uradalmi alattvalók — a hospes (és a condicionárius „statusa” között, mint népek, azaz: populi-k is. 58