Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

Előszó

Előszó

TISZTELT OLVASÓ!

Szabványosan azzal kezdhetném, hogy ismertetem a kötet tartalmi vázlatát, de nem teszem! Hiszen az önmagáért beszél! Nemcsak azért, mert ismerem a kitűnő régész-professzor, László Gyula bírálatát, aki úgy summázta: a könyvet nemcsak az írott források, oklevelek beható ismerete, hanem a terepen végzett és igen nagy eredményt hozó ásatások teszik forrásértékűvé. Mi, a község vezetői és lakosai több mint egy évtizeden keresztül figyelhettük, követhettük a szerző, Magyar Kálmán régész kutatómunkáját, amelyet kicsiny falunk híres-nevezetes régmúltjának, dicsőséges napjainak megismeréséért, tudományos eredményeinek megmentéséért folytatott. Ez a munka — a szó szoros értelmében — küzdelem is volt és végül is a csekély anyagi erők, a különböző hátráltató tényezők legyőzését is jelentette. Hiszen Segesd egykori királynéi ispánsági székhely, egy nagy uradalom központja, városa, majd Marcali—Báthori birtokközpont Somogy megye, de Dél-Dunántúl nevezetes helyeként is szerepelt a középkorban. A török időkben, majd az újjáépítést követő időszakban szinte minden emléke elpusztult, jobb esetben a föld alá került! Helyenként, mint a királynéi mezőváros területén, 5—6 m-es föld- és törmelékréteg borította a régi curiákat, házakat, illetőleg azt a bámulatosan gazdag leletanyagot, a régi segesdiek hagyatékát; köztük a templomokat, kolostorokat, várakat! Ámulattal figyeltük először ezek megmentését, majd kérés nélkül is segítettünk. Megfogadtuk azt is, hogy a tudomány és a népszerűsítés vonatkozásaiban — szerény erőnkhöz képest — segítünk és közkinccsé tesszük a mi és egyben a magyar múltunk eme páratlan emlékeit!

A szerzőnek a negyedszázadnyi idő alatt megírt közel száz tanulmányából számos foglalkozott valamilyen vonatkozásban, vagy a teljesség igényével a mi Segesdünkkel is. Ilyen összefoglaló nagy munka — vele kapcsolatban — azonban még nem született. Vállaltuk hát az értékek, a gondolatok gyors közreadását (jól ismerve a magyar kultúra, a könyvkiadás nehézségeit), sőt Helytörténeti Gyűjteményt is terveztünk.

3