Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
III. A segesdi királynéi uradalom szervezete
dővidék vadászatával hozza kapcsolatba.187 Vagyis, mint vadászszentet kedvelték ivolna ezeken a területeken! Szerintünk ennél még valószínűbb, teljesebb Bálint Sándor véleménye,188 aki szerint a vallon-franciákkal, illetőleg a szász—flamand—német bevándorlókkal hozható ösz- szefüggésbe. Szent Egyed gyakori magyarországi feltűnése — szerintünk is — túl a vadászat szentjeként való ábrázolásán, tiszteletén, elsősorban az erdővidéken megjelenő, letelepedő szőlő- és bortermeléssel foglalkozó Ny-i, főképpen vallon-francia bevándorló telepesekkel kapcsolható egybe. Valószínű tehát, hogy Szent .Egyed a latin népesség erdővidékre kerülő, erdőt irtó földművelő (szőlőmives) telepes rétegének volt kedvelt szentje. Annál is inkább, .mivel a kultusz dél-franciaországi szülőhelyén, Saint-Gilles-ben, a Rhone melletti kereskedőtelepnek már a XI. században Szent Miklós egyháza, míg a Flaviana völgyben, majd a kiemelkedő dombon a szőlőmíves polgárok Szent Egyed apátsága, zarándokhelye létezett. Ugyancsak az erdővidéken királyi telepítés Uampertszásza (Bereg- száz) és Zewles (Nagyszőllős) is, amelynek hospes lakosai — a segesdi telepekkel egyidőben — a tatárjárás után, 1247-ben, illetőleg 1262-ben kapta a királytól kiváltságait. t Pathak (Sárospatak) vallon hospesei Imre királytól kapták kiváltságaikat. A késő'bibíi oklevelek királynéi birtóknak mondják, ahol II. Endre lánya, Erzsébet született. Üjhely pedig már a XI. század közepén királynéi lak és királyi vadászterület. II. Endre 1221-ben itt Szent Egyed tiszteletére kolostort is alapított. Maga a település és a környékén lévő latin, vallon-francia eredetű hospesek 1261-ben István ifjabb királytól kapták kiváltságaikat.189 Végső soron igaza van abban Jankovich Miklósnak,190 hogy a budai borvidék, a Somlyó vidék, Somogy Ny-i része, Pécsvárad, a Hegyalja menti Sáhosplatak, Nagyszőlős szőlőművelés alatt álló hegyoldalait és lankáit a királxfi uradalmak legbélterjesebb művelt részeinek kell tekintenünk... Itt a szőlőkkel betelepített erdővidéken helyezkedtek el a királyi íház tagjai által — a vadászat céljából is r— igen sűrűn felkeresett királyi lakhelyek, curtisok is. Jarikovich megállapításait éppen a somogyi, illetőleg közvetlenül a segesdi uradalomnál a tapasztaltakkal kell kiegészítenünk. Hiszen éppen itt sűrűsödtek, illetőleg helyezkedtek el a kiválÉSpgdU, többnyire szőlő-bártermeléssel foglalkozó, légfejlettebb, vall'pn-frfancia, ía/tini és más hospe^telepek is. Ezek a földművelő-bortermelő, királyi, királynéi tulajdonban lévő vallon-francia, la- tini és más hospestelepek kereskedelmi, gazdasági kapcsolatban álltak az Árpád-korban — legalábbis Somogy esetében i— egymással. Így például Somogyvár és más somogyi települések borait, szőlőterméseit a székesfehérvári latinok vásárolták fel. Ez a kapcsolattartás a segesdi uradalom esetében is kimutatható, így ÉK-felől Székesfehérvárral, míg DNy-ról közvetlenül Zágrábbal, a szlavón báni székhellyel tartották — többek között — különböző jellegű összdköttetést, javarészt kereskedelmi, gazdasági érintkezést. 52